Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)

ítélethozatalához György-nap utáni vasárnapon (ápr. 25.) jegyzője, Des-i Máté diák Rewd-i Chech (dictus) Bálint alvajdai emberrel megjelent a vitás területen, ahol már ott találták a felperesek közül Vasarhel-i Gerew fiát: Miklóst, Zamusfalua-i Gergely fiait: Istvánt és Lászlót, Dezmer-i Mykola fiát: Miklóst osztályos testvéreikkel, az alperesek közül pedig Gyeergfalua-i Balázst, Pétert és Imrét más nemesekkel unacum duodecim probis et nobilibus viris arbitriis videlicet honorabili viro Georgio presbitero filio Michaelis dicti Chech de Rewd, lohanne rufo de Fornas, Michaele dicto Darabas de Andoryashaza, Dominico de Nádas, Michaele filio Iohannis dicti Chech de dicta Rewd, Leonardo de Swk, Ladizlao de Papfalua, Georgio de Korpad, Petro filio Ladizlai de dicta Fornas, Stephano de Buda, necnon providis viris Gasparo iudice ac lohanne dicto Rwchh iurato cive civitatis Clusuariensis. Először a felperesek mutatták meg határaikat, inter cetera quandam arborem gefmevlchfa dictam prope] duas metas, quarum una civitati Clusuar et alia possessioni Gyurgfalua sequestrarent ac in latere ipsius montis [sitam, ipsam terrajm litigiosam includendo pro meta ipsorum, majd az alperesek mutatták határaikat, amelyek egyike civitati Clusuar, a másik [Zamusjfalua, a harmadik Gewrgfalua possessionibus sequestrarent. A határok kijelölése után a felperes Gergely fia: János azt állította, hogy az általuk megmutatott határú terület az ő öröklött földjük, mire a Gewrfaluaiak közül Péter azt válaszolta, quod ipsa terra non dictorum actorum, sed ipsorum fuisset et esset hereditaria. A fogott bírák huiusmodi verbis altercatoriis perceptis háromszor megkérdezték őket, akarják-e egyáltalában döntésüket. Igenlő válaszukra diu labofando úgy határoztak, hogy mivel a felperesek priores nobiles esent, mint az alperesek, közülük Vasarhel-i Gerew fia: Miklós pünkösd nyolcadán a konventi és alvajdai emberekkel Zamusfalua birtokon megjelenve a szomszédok jelenlétében járja meg újra a vitás terület határait Gewrgfalua felől és mutassa meg újra arborem gymevlchfa dictam, majd az egyik helyen discalciatis pedibus resolutis cingulis et terram super caput levando et generaliter dicendo két osztályos testvérével tegyen esküt arra vonatkozólag, hogy az a föld Zamosfalua-hoz tartozik. Kimondották végül, hogy az alperesek által elkövetett hatalmaskodások ügyében az eljárás tovább folyhat, hacsak azóta nem kaptak felmentést. Szakadozott, hiányos papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 27000. (KKOL, Cista comitatuum, Kolozs M-60.) - (M.) 372 Ápr. 28. Konstanz. Zs. Adolf clevei grófot hercegi rangra emeli. A tanúk között első: János esztergomi érsek, birodalmi kancellár. - Fejér X75. 769, jún. 18-i kelettel. - Altmann I. 2226, reg. (HHSTA, RRB F - DF 290695 - 21b-22a.) - (M.) 373 Ápr. 28. (Bude, 2. die 35. diei oct. medii quadragesime) Zs. a szepesi káptalanhoz. Iohannes Grappar/Crappar plebanus de Villa Rwskiry/Ruskiry, uterinus testvére: Szervác és anyjuk, Lewche/Lechew-i Gaspar özvegye: Katalin pert indítottak Odorinum bírája és esküdt polgárai ellen, akik a felpereseknek, a Szepes megyei Chepanfalua birtokban lévő részben háromszor megkísérelt beiktatásának mindhárom ízben ellentmondtak. Miután az alperesek háromszori idézésre sem jelentek meg különös jelenléte előtt, a felperesek jogaik igazolására bemutatták Béla király 1263. évi privilégiumát, amelyben átírta és örök érvénnyel megerősítette Mihály szepesi ispán 1263. évi oklevelét arról, hogy István aurifaber 20 ezüstmárkáért örök joggal