F. Kiss Erzsébet: Az alsó és középszintű oktatás 1848/1849-ben. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium válogatott iratainak tükrében (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 30. Budapest, 1997)

Iratok

Országgyűlési követ Urak.

7 Ezeknek alázatos előterjesztése mellett, parányiságomat Minister Úr kegyelmébe ajánlván, alázatos tisztelettel maradtam, Minister Úrnak költ Lúgoson Martzius 22-én 848. alázatos szolgája: Paszku Miksa

8 királyi G. n. e. tanodái kerületi [karánsebesi] Igazgató és Ns. Krassó Megyei Ülnök VKM, Elnöki, 1848:104. sz. Eredeti tisztázat. pag. 2. Jegyzetek 1 VKM-beli ceruzás aláhűzás; a továbbiakban is. 2 1843-ban tette közzé az 1839/40-es országgyűlés által megbízott választmány a törvényjavaslatot. Bezerédj István volt a választmány elnöke. A tárgy a népoktatás újjászervezése volt. - Törvény nem lett belőle, hanem a Helytartótanács 1845-ben adta ki az 1848-ban is érvényes rendtartását „Magyarország elemi iskoláinak szabálya" címen. V ö. Mészáros, 162-168.; Hajdú, 203. A törvényjavaslat szövegét közli: Kármán, I. 127-156. 3 Niemeyer, August Hermán (Halle, 1754 - Halle, 1828) német evangélikus teológus és pedagógus. A neveléstan tudományos tárgyalásának megalapítója. -R4 Pestalozzi, Johann Heinrich (Zürich, 1746 - Brugg, 1827) Svájci nevelő. Az elemi oktatás elméletét és módszertanát dolgozta ki. Foglalkozott a termelőmunka és az oktatás összekapcsolásával. Elsősorban didaktikusi tevékenysége jelentős. - Új Magyar 5 A 186. § a Helytartótanács kebelében létesítendő népnevelési bizottmányról szól. V ö. Kármán, I. 152-153. 6 Lonovics József (Miskolc, 1793. jan. 31. - 1867. márc. 13.) Káptalani követként résztvett az 1830. és az 1832/36. évi országgyűléseken. Az utóbbin kitűnt a vallási sérelmekről tartott szónoklatával (1833). Csanádi püspökként (1834-) Temesvárott létrehozta a liceum jogi és filozófiai fakultását; iskolákat, óvodákat alapított egyházmegyéjében. Az MTA tagja. A magyar püspöki kar Rómába küldte a vegyes házasságok ügyében (1841). Egri érsek (1848), de székét nem foglalhatta el. Mérsékelt politikai magatartása ellenére 1849 után lemondatták egyházi tisztségeiről, és az országon kívül kellett élnie. 1860-ban tért haza; c. amasiai érsek. Kalocsai érsek (1866), de székét halála miatt már nem foglalhatta el.-R7 Krassó megye követei az 1847/48. évi országgyűlésen: Makay Sándor (másodalispán) és Szerényi Ferenc főjegyző. Országgyűlési napló, Pozsony 1848. X. pag.