F. Kiss Erzsébet: Az alsó és középszintű oktatás 1848/1849-ben. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium válogatott iratainak tükrében (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 30. Budapest, 1997)

Iratok

lomban a gyermekvilággal foglalkozott. A „Flóri könyvé"-t (Pest, 1836.) leánya és a hidjai népiskola számára írta. Az egész évszázadban kedvelt gyermekkönyv volt. Pallas; Szinnyei; - R 4a Caldercni István kereskedő. Díszmű- és főleg optikai árúval kereskedett 1819-től a Váci utcában lévő boltjában. Tarr, 34-35. 5 Bezerédj István (1795-1856) B. Amália férje. Szabadelvű, Tolna megyei ellenzéki vezér-politikus. 1843-ban az országgyűlés egyik kerületi választmánya Bezerédj vezetésével tervet készített a népoktatás újjászervezéséről, de az országgyűlés nem tárgyalta. Saját költségén egyik birtokán (Hídja) kisdedóvóintézetet alapított felesége vezetése alatt. Szekszárd országgyűlési képviselője (1848-1849). Pallas; Szinnyei; - R 6 Teleki Domokos gr. (1810-1876) Történetíró. Az „Erdélyi Híradó"-ba nevelési és úrbéri vonatkozású cikkeket írt. 1848-ban az unióbizottmány tagja, országgyűlési képviselő (Küküllő m.). MTA tagja (1. 1836, ig. 1855). Rendezte a marosvásárhelyi Teleki Könyvtár kézirat-anyagát (1851-1859). Pallas; Szinynyei; - R 7 Batthyány Kázmér g. (1807. jún. 4. - Párizs, 1854. júl. 12. Nagybirtokos, reformpolitikus. 1844: a Védegylet elnöke. 1848-ban kormánybiztos, majd 1849-es külügyminiszter. -MEL 8 Festetich Leo gr. (Pécs, 1800. okt. 8. - Bp. 1884. nov. 15.) Zala megye adminisztrátora. Jeles zeneszerzőként résztvett a művészeti és társas életben. Vidéken ő alapított először kisdedóvót (Tolna). Pallas; - R -, - MEL 9 Zsoldos Ignác (Pápa, 1803. júl. 24. - Veszprém, 1885. szept. 24.) Jogi író, az MTA tagja (1838). 1843-tól a pesti váltótörvényszék bírája, majd elnöke. A helyi közigazgatás kérdéseinek első tanulmányozója. A „Magyar váltótörvény" (1845) összeállítója. Aulikus érzelmű; a Függetlenségi Nyilatkozat után Bécsbe távozott. 1861-ben a Hétszemélyes Tábla elnöke, majd ennek megszűnte után a Kúria bírája. Pallasj - R - - MEL 10 Stuller Ferenc (Ujhuta, 1806. - Bp. 1874. ápr. 6.) Ügyvéd, újságíró (PH). 1843-tól a kisdedóvóegyesület titkára és a népkönyvkiadó egyesület jegyzője. 1848/49-ben pénzügyminisztériumi titkár, majd Honvédelmi bizottmányi, ül. kormányzóelnöki titkár, majd tanácsos. F. Kiss 11 Simon Florent (Cegléd, 1804. okt. 26. - Bp. 1873. nov. 24.) Szerb származású ügyvéd. A negyvenes évek reform-mozgalmainak buzgó híve. Sokat dolgozott az egyletekben. 1848-ban a pesti nemzetőrség kapitánya. Szinnyei 12 Schlesinger Ignác (Pozsony 1810. - Pest, 1849. aug. 22.) Orvosdoktor (Bécs, 1832), a Kőszeg városi izraelita közösség, majd a város főorvosa (1833). Pesten (1835-től) az izraelita magyarító egylet egyik létrehozója (1843). A budapesti orvosegyiet alapító tagja. 1848-ban a pesti izr. község elnökeként a magyarországi zsidók érdekeinek képviseletére alakult bizottmány tagja. Szinnyei, - MEL 13 Csanády Ferenc (Oroszlány, 1815. jan. 16. - Isaszeg, 1861. febr. 18.) Az 1840-es évek iparvédelmi mozgalmainak jelentős résztvevője, az Iparegyesület titkára volt. 1848/49-ben a FIKM Ipari osztályának titkára, majd tanácsos. F. Kiss