F. Kiss Erzsébet: Az alsó és középszintű oktatás 1848/1849-ben. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium válogatott iratainak tükrében (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 30. Budapest, 1997)

Jegyzetek a bevezetéshez

riumi hivatali gárda része; hasonlóan sok más kormányszéki tisztviselőhöz, további munkavégzésre kötelezték őket régi fizetésük folyósítása mellett. Noha a számvevőségi és különösen az uradalmi alkalmazottak rossz anyagi helyzetük javítását várták a felelős kormányzástól,' ennek valóra váltását a minisztérium szintén későbbre halasztotta, sőt, az uradalmiak közül többeket kénytelen volt elbocsátani a jövedelmek említett csökkenése miatt.

35 *** A bevezetésben és a magyarázó jegyzetekben a személyiségek bemutatásán kívül az iskolarendszer, a hivatali gépezet működéséhez kívántunk felvilágosítást nyújtani, a maitól olyannyira eltérő viszonyok jobb megértésének elősegítése érdekében. Az iratközlésben igyekeztünk az iskolatípusok és az oktatási ágazatok, valamint a különféle egyházak 1848-1849. évi helyzetét egyforma súllyal bemutatni, ebben azonban az iratanyag hiányos volta akadályozott, így egyes tárgykörök (pl. zeneoktatás) hiányoznak a források sorából, míg mások különösen előtérbe kerültek (pl. ipartanoda). Az iratanyag ugyanis már keletkezése idején hányatott sorsú volt, ami megcsonkította a minisztérium irattárát. A válogatás során figyelembe vettük azt is, hogy egyes tanulmányi főigazgatók (pl. a nagyváradi Fábry Ignác) olyan elemző jelentéseket küldtek be a főhatóságnak, melyek a többiekénél értékesebbé, így közlésre inkább alkalmassá teszik őket. Ennélfogva egyes országrészek is hangsúlyosabban szerepelnek a kötetben. A közölt iratok sorrendjére nézve az időrendet találtuk a leginkább alkalmasnak. Az iratokat arab számok, a mellékleteket az abc betűi jelölik. A közlésben csak akkor tértünk el a betűhív megoldástól, ha zavaró helyesírási eltérést kellett korrigálnunk. Több helyen elhagytuk a szövegből a hivatali eljárásra vonatkozó, néhol hosszadalmas, technikai jellegű részleteket, amit szögletes zárójelbe tett pontokkal jelöltünk. A levéltári jelzet után megadtuk — az iratfajta feltüntetése mellett — az eredeti terjedelmet. A személyiségek életrajzi adatai szűkre szabottak, eligazító jellegűek, különösen a jól ismert történeti alakok esetében. Az olvasó a felsorolt kiadványokból kiegészítheti az itt közölt információkat. Több helyütt „F. Kiss" szerepel, egyrészt a minisztériumi monográfia archontológiájára, másrészt az 1848-1849-es lexikon (kéziratban lévő) adatgyűjtésére utalva. A forrás- és irodalomjegyzék egyben a rövidítések feloldására is szolgál. Megköszönöm Varga János sorozat-főszerkesztő és Csorba László lektor értékes kiegészítő észrevételeit. Jegyzetek a bevezetéshez 1 Kivétel a 2. sz. irat, amely időben is közel van 1848-hoz, de a közlés elsődleges oka az, hogy az óvodai tárgyak és adományozóik nevének felsorolásában szinte fizikai közelségbe kerül az akkori haladó magyar közélet és annak