A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)
ződést - amely 1955. június 6-án lépett életbe - a magyar országgyűlés május 25-én iktatta törvénybe. 7 A G. A. Nasszer államfő kedeményezésére alakult Nemzeti Unió Párt (1957. november 2.) Egyiptom egyetlen törvényes pártja lett: minden más politikai szervezetet, így a munkásszervezeteket is feloszlatták. 8 Gomulka, Wladislaw (1905-1982) 1956-tól 1970-ig a LEMP első titkára. 9 A KISZ Országos Ertekezlete 1957. október 25-27-én ülésezett Budapesten. 10 A KISZ alakuló gyűlését 1957. március 21-én tartották az Erkel Színházban. 11 1957. szeptember 4-ének délutánján tiltakozó gyűlést rendeztek a Sportcsarnokban az ENSZ ötös bizottságának jelentése és a „magyar kérdésnek" az ENSZ-közgyűlés napirendjére vétele ellen. A demonstráció során Fodor József költő felolvasta a magyar írók tiltakozó nyilatkozatát, majd felsorolta azon írók és költők nevét, akik aláírták a deklarációt. (Népszabadság, 1957. szeptember 5. 1-2. p.) A dokumentumnak hiteles példánya nem található meg a levéltárban, csupán három gépelt oldal terjedelmű, dátum és aláírások nélküli szövege. (MOL-M-288. f. 33/1957/5. ő. e.) 12 AHazafias Népfront Országos Tanácsa 1957. október 21-22-én ülésezett. 13 A Hazafias Népfront elnökévé Apró Antalt, főtitkárává Ortutay Gyulát választották. Dobi István (1898-1968) politikus; a Független Kisgazdapárt vezető garnitúrájának tagja, alelnöke, majd 1947 júniusától elnökej 1948-1952: a Minisztertanács elnöke, ezt követően 1967-ig az Elnöki Tanács elnöke. Államfőként ő eskette fel a Kádár-kormányt 1956. november 7-én, 1959-ben lépett be az MSZMP-be és a KB tagja lett haláláig. Szakasits Árpád (1888-1965) újságíró, politikus; 1945 és 1948 között az SZDP főtitkára, 1948-tól 1950-ig az MDP elnöke; 1948-1949-ben köztársasági elnök, 1949-1950-ben az Elnöki Tanács elnöke; 1950-ben koncepciós perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1956. márciusban szabadult; 1959-tól haláláig az MSZMP KB tagja. Apró Antal (1913-1994) szobafestő, politikus; 1945-tól 1989-ig parlamenti képviselő, 1945-től 1988-ig a KV, ill. a KB tagja; számos kormányzati és szakszervezeti tisztség viselője. 14 Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1957. október 16-án tárgyalt a HNF vezető szerveiben végrehajtandó személyi változásokról. (MOL-M-288. f. 5/46. ő. e.) Andics Erzsébet (1902-1986) történész; 1948-tól 1956-ig az MDP KV tagja, 1953-1954-ben az oktatásügyi miniszter első helyettese, 1954 végétől 1956 októberéig a KV Tudományos és Kulturális Osztályának vezetője; 1956. november 15-én családostul Moszkvába került, ahonnan 1958-ban térhetett haza. Hegedűs András (1922-) politikus, szociológus: 1948-tól 1950-ig az MDP KV Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztályának vezetője; 1951 és 1956 között az MDP KV és PB tagja; 1955 áprilisától 1956. október 24-éig miniszterelnök; 1956. október 24. és 27. között a miniszterelnök első helyettese; 1956. október 28-ától 1958 szeptemberéig a Szovjetunióban tartózkodott. Rákosi Mátyás (1892-1971) politikus; 1945-től az MKP, majd az MDP főtitkára, 1953-tól első titkára; 1956 augusztusától haláláig a Szovjetunióban élt. Horváth Márton (1906-1987) újságíró, politikus; 1944-től 1956-ig az MKP, ill. az MDP KV tagja, a kulturális politika egyik fő irányítója. Lukács György (1885-1971) filozófus; Nagy Imre kormányában (1956. október 27.-november 3.) népművelési miniszter; 1956. október 23-24-én az MDP KV, november Tjén az MSZMP Intéző Bizottságának tagja lett; november 4-én a jugoszláv követségre menekült, november 23-án Romániába internálták, ahonnan 1957. április 10-én térhetett vissza Budapestre. Dávid Ferenc (sz. 1915) szerszámlakatos; 1956júniusától a HNF OT titkára. 15 Erre az IIB 1957. április 16-i ülésén került sor. (MOL-M-288. f. 5/22. ő. e.) 16 A nagygyűlést annak évfordulója alkalmából tartották, hogy 1956. október 30-án többórás tűzharc után fegyveres csapatok elfoglalták az MDP budapesti pártbizottságának Köztársaság téri székházát. A nagygyűlés szónoka Marosán György volt. (L. Népszabadság 1957. október31./1-3. p.) 17 Az ENSZ XI. közgyűlésén (1956. november 12.-1957. március 9.) elfogadták a főtitkár javaslatát, hogy öttagú különbizottságot hoznak létre a „magyar kérdés" kivizsgálására. Az űn. ötös bizottság 1957. június 2-án beterjesztett jelentésének megvitatására összehívott rendkívüli ENSZ-közgyűlés elmarasztaló határozatot hozott, amelynek értelmében 102
