A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

melésének költségszintje előreláthatóan 1,5-2%-kal lesz alacsonyabb a tervezettnél és az előző évihez képest mintegy 4-4,5%-kal csökken. A tervezettnél nagyobb mértékben növekvő ipari termelés alapján mind a belföldi és export árualapokat, mind pedig a beruházásokat negyobb mértékben lehetett növelni, mint amilyen mértékben azt a terv előírta. Az ország nemzetközi fizetési helyzete 1958. évvégére több oknál fogva a tervezettnél kedvezőbben alakul. A Minisztertanács által jóváhagyott kiviteli tervet terváron számolva 4,5%kal túlteljesítjük, míg a behozatali tervnél ugyancsak terváron számolva mintegy 0,5% lemaradás várható. A tőkés országokkal szemben fennálló adósságállomány az év eleji állapottal szemben csökken. Az adósságállomány összetétele részünkre kedvező irányban megváltozott. Kedvező devizahelyzetünk lehetővé tette, hogy a baráti országok felé fennálló adósságaink egy részét idő előtt törlesszük. Az ország fizetési mérlege az évvégére aktívummal zárul. Tőkés viszonylatban a fizetési mérleg a tervezett hitelállomány-növekedés és a Szovjetuniótól kapott 10 millió dollár hitel felhasználása nélkül előreláthatólag körülbelül egyensúlyban lesz, demokratikus viszonylatban mintegy 350-400 millió Dft aktívum várható. Az állami beruházások összege - az évközi felemelés alapján - a tervben előirányzott 9,5 milliárd helyett várhatóan 10,6 milliárd Ft lesz. A munkások és alkalmazottak bér- és bérjellegű bevételei előreláthatóan 7,6%-kal lesznek magasabbak, mint tavaly A növekedés az előző évinél magasabb létszám, kismértékű átlagbéremelkedés és főként az első ízben kifizetésre került nyereségrészesedés eredménye. A bér- és bérjellegű kifizetések mintegy 560 millió Ft-tal a tervezett színvonal alatt maradnak. Mivel azonban az 1957-es keresetek egy részét a dolgozóknak nem fizették ki, hanem az 1956-ban jogtalanul felvett összegek visszafizetésére fordították, a kézhez kapott bérekben 1958-ban 1957-hez képest előreláthatólag mintegy 2% reálbér emelkedés fog mutatkozni. A bérből és fizetésből élők egy főre számított reáljövedelme leginkább a nyereségrészesedés növekedése és a keresők arányának emelkedése következtében eléri a tervezett 4,8%-os színvonalat. A mezőgazdasági lakosság egy főre számított reáljövedelme főként az alacsonyabb növénytermelés és a felvásárlási árak eredetileg is tervezett csökkenése, valamint az adóhátralékok törlesztése következtében alatta marad a tervezettnek. A tervezett 500 millió Ft-nál nagyobb mértékben - mintegy 820 millió Ft-tal - nő ez évben a lakosság takarékbetétállománya és az előző évhez képest mintegy 450 millió Ft-tal magasabb a bankjegyforgalom. A lakosság jövedelmének alakulása és vásárlóerejének a tervtől eltérő elköltési módja tükröződik a belkereskedelem áruforgalmi tervének teljesítésében. A kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 1435 millió Ft-tal (2,6%) elmarad tervének teljesítésétől. A folyó évi élelmiszer-ellátás jó volt. A tavalyi évhez képest várhatóan mintegy 550 vagonnal magasabb lesz a hűsforgalom. A várható számítások szerint a belkereskedelem élelmiszer-forgalma mintegy 2,9%-kal felülmúlja a tervezettet. Lemaradás az iparcikkforgalom - ezen belül is főként a ruházati forgalom - területén következik be, főleg mert a terv nem vette számításba, hogy 1958-ban külföldről vámmentesen több mint 1,5 milliárd forint belföldi értékű ruhanemű érkezik az országba. A hároméves terv célkitűzései alapján megkezdett strukturális átlakítás ez évben főként az alapanyag- és feldolgozóipar összhangjának javítása területén mutatkozott meg. Az a körülmény, hogy 1958-ban - hasonlóan 1957-hez - az ipar termelőkapacitásai csak részben kerültek kihsználásra, a gazdaságosan előállítható termékek részarányának növekedését eredményezte. A kapacitások átalakítása azonban - főként a diesel-gyártásban, a műszeripar fejlesztésében - nem halad kielégítően előre. Ennek következtében 1959-ben és 1960ban nehézségek lehetnek a gazdaságosan előállítható exporttermékek termelésének növelésében. A termelési kapacitások és a szükségletek összetételében meglevő különbség, valamint az igények nem eléggé megbízható felmérése következtében az ipar egyes termékei nem, vagy nehezen értékesíthetők, és felesleges készletek halmozódtak fel. A mezőgazdaságban közepes termelés várható. A gabonaneműek termésátlagai általában az utóbbi öt év átlagánál gyengébbek. Jó eredmények várhatók viszont az állattenyésztés területén, valamint a szőlőtermelésben. A mezőgazdaság termelése értékben, globálisan mintegy 1,5%-kal marad el a tervezettől. Összefoglalóan megállapítható, hogy a népgazdaság 1958. évi tervét sikeresen teljesítjük, 880