A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

JEGYZETEK 1 A Központi Bizottság három napig - december 5-6-7-én - ülésezett. 2 L. az 1. sz. függeléket. 3 1958. november 16-án zajlottak le az országgyűlési és tanácsválsztások. A Központi Választási Operatív Bizottság összefoglaló tájékoztató jelentésében erről a következőket olvashatjuk: ,A választással alkotmányosan is lezártuk az ideiglenességet, formailag is betetőztük az ellenforradalom utáni konszolidációt." (MOL-M-288. f. 12/15. ő. e.) 4 A hivatalos adatok szerint a szavazáson a névjegyzékben szereplő választójogosultak 98,4%-a jelent meg, és az érvényes szavazatok 99,6%-a esett a Hazafas Népfront jelöltjeire. „A 338 országgyűlési képviselőt mind megválasztották, és a 106 942 tanácstag közül mindössze 91 községi tanácstag esetében kellett pótválasztást tartani, szemben az 1954. évi 586-tal" - áll az idézett összefoglaló jelentésben. 5 A Politikai Bizottság 1958. augusztus 18-i ülésén fogadta el a választási agitáció irányelveit. Ennek szellemében készítette el a KB Agitációs és Propaganda Osztálya Az agitátor Kézikönyve. Tények adatok 1958" című kiadványt. (Kossuth Könyvkiadó, 1958.) 6 A 3. sz. jegyzetben idézett összefoglaló jelentés szerint a jelölőgyűléseken „a választóknak mintegy 45-50%-a, mintegy hárommillió ember vett részt... Az eredetileg javaslatba hozott tanácstagjelölteknek mindössze 5,1%-át (5458 főt) nem fogadták el... 242 választókerületben hoztak javaslatba több jelöltet, ebből a népfront 87 választókerületébenjelentett be többet." 7 Magyarországon a rövid 1918-1919-es időszak és a törvényhatósági jogú városokban folytatott gyakorlat kivételével egészen 1939-ig nyílt szavazási rendszer volt, ami azt jelentette, hogy a választásra jogosult állampolgároknak a választási bizottság előtt nyíltan kellett leadni a szavazatukat. Jelen esetben „önkéntes" nyílt szavazásról van szó. 8 A KB tagjai a Párt- és Tömegszervezetek Osztályának 11. számú tájékoztatójából ismerhették meg a tanácsválasztások részletesebb elemzését, miszerint a régi tanácstagok 54,5%-át újból megválasztották, a párttagok aránya a községi tanácsokban 36,5%, a felettes tanácsokban 50% fölé emelkedett; az eredetileg munkások aránya 27%, a tsztagoké 10,5%, a tanácstagok 15,9%-a közvetlenül a termelésben részt vevő munkás. (MOL-M-288. f. 12/15. ő. e.) 9 Az összesítő jelentés szerint a képviselők között a nők száma 62, a pártonkívülieké 63; eredeti foglalkozás szerint 66% ipari és mezőgazdasági munkás, 5,3% egyénileg dolgozó paraszt, 23,7% értelmiségi, 5% alkalmazott és egyéb foglalkozású. A jelenleg is üzemi munkások száma 42, a tsz-tagoké 34, az értelmiségieké 44. 10 L. a 11. sz. jegyzőkönyvet. 11 L. a 11. sz. jegyzőkönyvet. Kovács Bélát 1958 novemberében Baranya megye országgyűlési képviselőjévé választották. 12 L. a 11. sz. jegyzőkönyvet. 13 Az Országgyűlés 1958. november 26-án tartotta alakuló ülését. 14 Kádár János arra utal, hogy az Elnöki Tanácsból a régi tagok közül - a PB 1958. november 12-i állásfoglalásának megfelelően - kimaradt Parragi György, Rusznyák István és Szabó Pál, továbbá Kovács István; helyettük új tagok lettek: Nagyistókjózsef, Ortutay Gyula, Rónai Sándor és Szakasits Árpád. Kiss Károly és Révai József „helyet cseréltek": Révai József, aki eddig helyettes elnök volt, most tag lett, Kiss Károly, aki 1955. május 9től az ET tagja volt, helyettes elnök lett. (Népszabadság, 1958. november 27.) 15 Az Országgyűlés elnöke ismét Rónai Sándor lett. Vass Istvannét újból megválasztották alelnöknek, Nagyistók József helyett pedig Dinnyés Lajos lett a másik alelnök. 16 Helyesen: Nagyistók József. 17 A PB 1958. november 12-i ülésén foglalkoztak a kormányban szükséges személyi és szervezeti változásokkal is, de úgy döntöttek, hogy „a kormányt a jelenlegi összetételében terjesszék az Országgyűlés elé megerősítésre". Csak 1960 januárjában került sor a kormányban személyi változásokra. 18 Nyilván arra történik itt célzás, hogy az új Országgyűlésben a Forradalmi MunkásParaszt Kormány bemutatásakor Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke nem találta a kormánytagok nevét tartalmazó listát. 19 A Szovjetunió 1959-1965-ös évekre előirányzott hétéves tervét az SZKP XXI. rendkívüli kongresszusa (1959. január 27.-február 6.) fogadta el. Az SZKP KB plénuma 1958. no870