A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

belépsz, rajtunk a sor. Utána jön a 15 holdas. Például: az életben olyan megtörténik, hogyha belép a tsz-be, akkor egy hétig, vagy egy hónapig nem köszönnek neki, vagy félrehúzódik a parasztság, amelyik kívül van. Tsz-tagnak, mondjuk, minden oldalról erősnek kell lenni, és az, amelyik ez fölött elmegy, hogy köszönsz vagy nem köszönsz, én tsz-tag fogok lenni, és ez nekem az elvem. Ilyennel is találkozunk. Ami ma itt felvetődött, rengeteg tsz van, amelyik tartalékföldön gazdálkodik. Elvtársak, nekem eddig és most is azt mondom, hogy ezt a tartalékterületet, ezt adminisztratívan el tudjuk intézni, tsz-ben, állami gazdaságban, haszonbérletben, és így tovább. Ha nem volna tartalékterület, én sem lennék tsz-elnök, mert az 500 holdból 80 a bevitt föld, a többi tartalékterület, de sok van ilyen. A mi területünkön, a pécsváradi járásban 90%-a olyan tsz-tag van, akinek nincsen földje, leginkább az elkobzottakból, a svábokból tevődik össze, és mindjárt hozzá kell tenni, hogyha ezeknek föld lenne a tulajdonukban, nem lépnének be a tsz-be. így rá vannak kényszerítve, hogy belépjenek. Tehát úgy kell tennünk - Szepesi Györggyel

89 élve —, ha a labda nem akar betalálni a kapuba, rúgni kell, ha mellé is megy,* egyszer majd csak betalál az a labda a kapuba, nekünk is addig kell menni a paraszthoz, egyszer csak betalál, és bemegy a tsz-be. Elvtársak, hogy meg ne sértsük az önkéntesség elvét, a mi tsz-ünkben már tagdíjat kell fizetni annak a parasztnak, aki belép a tsz-be, hogy igazán ne mondja azt, hogy rákényszerítettük. Jelenleg 2000 Ft-ot fizet mindenki, aki tsztag akar lenni. Az alapdíj 2000 Ft. Ez évenként 500 forinttal emelkedik. Minden évben 500-500 Ft-tal, azok részéről, akik belépnek. Elvtársak, ezt sokan feltették, hogy lépjenek be, azt mondom, hogy annyian, mint amennyien más községben. Például ebben az évben 18-an kérték felvételüket a tsz-ünkbe, ebből 14-et vettünk fel, ilyen 2000 Ft-os belépéssel, négyet azért utasítottunk el, mert ebben az évben nem fizetett egy forint adót sem, fizesd ki az adót, s utána gyere be a tsz-be. Na elvtársak, mi ebben a tanulság? Őneki gazdasági felszerelést, állatot nem kell behozni a tsz-be: Ott értékesíti, ahol akarja, de tagonként behozza a 2000 Ft-ot. Mi volt a múltban, elmentünk hozzá leltározni, a faeke tol kezdve a faboronáig mindent összeszedtünk, behoztuk a tsz-be, és egy rakásra dobtuk, használni nem használtuk, lassan elfogyott, őneki pedig adós maradt a tsz, és három év kellett ahhoz, hogy azt kifizessük. Mit csinálunk ma? Ma ebből a 2000 Ft-ból - ez a fel nem osztható vagyonhoz megy - vettünk zetoros fűkaszát, lensodrót és silótöltőt. Persze ezt tudjuk használni, ha máma elmegyünk hozzá, akkor ma is odaadta volna azt a faboronát, nem tudtuk volna használni. Tehát magára is haszon, amit behoz. A másik az, az állatait, hogy ha behozza, olyan, amit be tud hozni, azt azonnal kifizeti a tsz neki. Abban a percben. Holnap, megint öt tag fölött döntünk, mert annyi a jelentkező. Tehát akad, jönnek be, és ez köztudomású a faluban. A földjáradék

90 kérdése. Az előterjesztés mondja, hogy rendeletileg ki kell mondani. Elvtársak, utána mondja, hogy kivétel lehet, de milyen, hová kell menni stb., én azt hiszem, ki lehet ezt mondnai rendeletileg, de mégiscsak azt hiszem, hagyjuk ezt a tsz-re. Ez az én véleményem. Az én zsebemet is érinti, ha nem megy bele egypár forint. 56-ig minden évben fizettünk földjáradékot, minden évben, de elvből egy tsz-tag sem dicsekedett, hogy ő mennyi földjáradékot kapott, mennyi forintot. De azt, hogy mennyi volt egy munka759