A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)
munkaegységet, átruházunk hitelt, elengedünk hitelt, ennyi az egész , és semmi több. De hogy azt felmértük volna, vagy akár az ellenforradalom után is felmértük volna, hogy milyen rosszak ezek a szövetkezetek, mi a betegségük ezeknek a szövetkezeteknek, azzal senki nem foglalkozott, senki nem törődött. Én esak itt a bánatomat tudnám elsírni, elmondani, de nem csinálom meg talán, csupán csak azt jegyzem meg, átkozott dolog így pártonkívüli embernek lenni, higgyék el, elvtársak, nekem nincs panaszom a legfelsőbb vezetésben, nem volt eddig sem panaszom éppenséggel a legfelsőbb vezetésben, de mások, ahogy figyelembe vették, mondjuk az én javaslataim, nem is az én javaslatom volt, mert én nem teszek javaslatot anélkül, hogy meg ne tárgyalnám, meg ne beszélném egész fiatalemberekkel is, akiknek hol van az élettapasztalatuk ahhoz, mint az én élettapasztalatom. Egynéhány példát szeretnék én itt az elvtársakkal ismertetni, amiről hát beszéltem most itt. Ezeknek a szövetkezeteknek a száma indulástól kezdve 4-500. Megtaláljuk az ország minden vármegyéjében [sic!]. Na most, ezek kaptak 1952-ben 500 milliót, 1953-ban 600 milliót, 1956-ban meg 450 milliót. Ellátottságuk átlagosan nem lényegesen alacsonyabb az átlag szövetkezetek eszközökkel való ellátottságánál, 90% az eszközökkel való ellátás. A tagok jövedelme 1954-ben 98%, 1955-ben 70%, 1957-ben 81%-a volt az átlag szövetkezeti tagok jövedelme, [sic!] Néhány vármegyéből tudnék adatot ismertetni arra nézve, hogy hogy is nézünk ki ezekkel a rossz szövetkezetekkel. Tolna megyében van 32 gyenge szövetkezet. A 32 közül háromnak az átlagosnál jobb adottsága van, vezetés miatt gyenge 22 tsz náluk, hat termelőszövetkezet van, amelyre vezetésre alkalmas ember nincs. Vas megyében 11a gyenge, négy van köztük, aminek az adottsága az átlagosnál jobb, 11 tsz-ben vezetésre alkalmas ember nincs. Csongrádban 20 gyenge szövetkezet van, 10-nek jobb az adottsága az átlagosnál, 18-ban a vezetés miatt gyenge a szövetkezet, 7 olyan szövetkezet van közülük, ahol alkalmas emberek a vezetésre volnának. Nézzünk meg tovább néhány adatot. Pest megyében nyolc tsz-ben, illetve Pest megyében ötnél többször volt elnökcsere nyolc szövetkezetben, Heves megyében hat tsz-ben, Konc 83 Szabadság tsz-ben tizenhetedik elnök van, Forráskút 84 Petőfi a kilencedik, Domasztgyörgy 85 a hetedik, Tiszanána 8(> Vörös Csillagban a tizedik, Alsónyék 87 Világszabadságban a tizenharmadik elnök működik. Érdekes megnézni az iskolát végzett tsz-tagoknak a számát. Hogy ezek hol vannak, mit csinálnak, véleményem szerint fel kellene kutatni, és a helyükre kellene őket rakni, ha egyszer elnökképző iskolát végeztek, vagy akár brigádvezetői tanfolyamot is végeztek. Elnökképző iskolát végzett 1748 fő, brigádvezető tanfolyamot 8345, így összesen ez 10 193. Nem tudja senki megmondani, hol vannak ezek az emberek. És a héten egy értekezleten, ahol tsz-elnökök voltak együtt, felvetettem azt a gondolatot, hogy most a tsz-ek szervezésénél, vagy gyenge tsz-ek megjavításánál mi az ő véleményük, tudnának-e alkalmas embert adni, hány jó szövetkezet nagyjából hány alkalmas embert tudna adni ezekbe a gyenge tsz-ekbe, akinek a vezetésével megpróbálnánk megjavítani ezeket a szövetkezeteket. Arra van példánk, hogy egy gazdasági év alatt az ország legrosszabb szövetkezetei közül egyet, az ászárit [Ászár = ötk. Komárom megyében - komáromi járás] egy gazdasági év alatt rendbe hoztak. Ebből kiindulva jutottunk arra az elhatározásra, hogy itt próbálunk kísérletezni. Négy szövetkezeti elnök szólalt 755
