A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

PB ezzel foglalkozzon, és szigorúan és elvileg járjon el. Hogy ő ezt ott felveti, ez egy egyszerűen aljas támadás a pártegység ellen. Mert az lehetetlenség, hogy a PB tárgyaláson a PB tagjai el ne mondják a véleményüket, ami a vita közben lehet eltérő is, de ha ők ezzel visszaélnek, és ilyen szembeállításokat tesznek, az támadás a pártegység ellen. Egyébként ez arra figyelmeztet minket, amit én a pártkonferencia idején is ajánlottam megfontolásra - habár a Révai elvtárs ebből viccet csinált, hogy ezek szerint őneki a jobboldalt nincs joga bírálni -, hogy mindenki, amiben egy kicsit ludas volt, legyen kategorikus és nyílt az emberek között, és bíráljon olyan jelenségeket, fellépéseket, amivel rokon hibái neki korábban voltak. Ez kívánatos továbbra is, mert hát a PB-i tagokat különösképpen fi­gyelik, gyakoribb az alkalom is erre, de a központi bizottsági tagoknál is fi­gyelik, és bizony ha valaki hallgat kritikus kérdésekben, megjegyzik maguk­nak, még azt is, hogy hallgat. Persze nagyon furcsa dolog, ha mondjuk az ember személye is érintve van, de szerintem nem ez a döntő, itt a személyi kérdés teljesen alárendelt. Azért mondjuk, hogy az ember saját maga nem hívhat fel se PB, se KB-tagokat, hogy légy szíves szolidarizáld magad velem. Hát hogy néz ez ki. Értse indíttatva magát mindenki, akinek a hallgatásából következtetéseket vonhatnak le, hogy ne hallgasson, amikor neki nem illik hallgatni a politika szabályai szerint. Ez nem zárja ki, hogy valaki, aki szektás hibával rendelkezett, az már többé a jobboldal mellett [sic!] nem léphet fel, ez egy buta dolog. De azt érdemes megjegyezni, hogy mit csinálnak ezek. Egyébként az egész kérdésre én még egyszer azt mondom, hogy éberségre kötelezve vagyunk, az elvi szigorúságra kötelezve vagyunk, nemcsak azért, mert mi ezt megfogadtuk, hanem mert erre kötelez bennünket a párt ügyének becsületes szolgálata. És csírájában kell ezeket a dolgokat komolyan venni. Ugyanakkor állítom, hogy általában helyes volt az alkalmazott eljárás, mert ez a választás fog nekünk segíteni ebben a dologban is, a Kovács István, a Hegedűs, a Szántó Zoltán és az összes többi dologban fog nekünk segíteni. Miért volt a PB azon, hogy kerüljenek haza ezek az emberek mentől előbb? Mi egész jól érezzük magunkat Kovács István, meg Hegedűs nélkül, meg Szántó Zoltán, meg Újhelyi nélkül. Mi azért akartuk, mert a tömegnek meg kell érteni, hogy ezek itthon vannak, és a vonal nem változott, ami sokkal na­gyobb szó, mintha nem volnának itt. A választók számára az elvek nehezeb­ben megfoghatók, mint a személyek, akik politikát képviselnek. Most a választók látni fogják, hogy Hegedűs itt sétál, Kovács ott sétál, meg Szántó, meg nem tudom én ki amott sétál, és a politika, meg annak a hordozói maradnak. Ebben is segíteni, és ez nagy szó... [sic!] Én nem tartom ezt nem tudom mifélének, el kell járni, ezt is számba kell venni, de meggyőződésem, hogy nincs tömegbázisa ennek a politikának. Kellemetlen a KB egy osztályá­nak, pláne egy ilyen kisugárzó kör, ez kellemetlen, mert ez a KB-nak egy osz­tálya, és persze másutt is van ilyen probléma, még a KB apparátusában is van, ha nem is ekkora, de van. Itt van egy kérdés, amit a Földes elvtárs felvetett, ez a Partizán Szövetség kérdése. Na, itt a következőképpen kell a dolgokkal foglalkozni. Emlékez­nek, a Táncsis Körrel kapcsolatban állást foglaltunk, 60 azt hiszem helyesen. Bizonyos periódusban pozitív dolog volt, később negatív lett volna. A Partizán Szövetségnél is egyszer meg kellene vizsgálni, nem szükséges-e át­567

Next

/
Thumbnails
Contents