A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

az persze komplikációkat vinne a jelenleg amúgy sem ideális francia - szovjet viszonyba. Valószínűleg olyasmivel járna, hogy rosszallásukat fejeznék ki, meg mit tudom én mivel, de ha történetesen mi elismernénk holnap, hát velünk szemben a francia kormány már pimaszabbul járna el. Nem célszerű most ilyen helyzetet teremteni, és náluk mindig fennáll azért a félelem, hogy elismeri ezt az algériai kormányt az egész szocialista tábor, mert azért azzal szemben ők sem sokat tudnak csinálni, nem szakíthatják meg az egész szocialista táborral a diplomáciai kapcsolatot. Pár szót a finnországi helyzetről.

3 A finnországi választás számunkra kedvező végeredménye után ott egy hosszú-hosszú vajúdás indult meg a kormányalakítás körül, amely egyelőre azzal zárult le, hogy olyan kormány alakult, amelyre a jobboldalnak momentán erősebb befolyása érvényesül ebben a finn kormányban, ami egy területen már azonnal jelentkezett is. Sorrendben először a Német Demokratikus Köztársasággal, azután a Magyar Népköztársasággal, azután a Csehszlovák Népköztársasággal szemben felmondták az eddigi kereskedelmi-fizetési megállapodás rendszerét. Ennek a lényege az, hogy kölcsönös elszámolás érvényesült eddig, most pedig azt követelik, hogy január 1-től fogadjuk el a szabad valutában való fizetés elvét és rendszerét. Ez a szabad valutában való fizetés számunkra és a többi szocialista országra nézve hátrányosabb gazdaságilag is, mint a kölcsönös elszámolásoknak a rendszere. Azonkívül nyilvánvalóan azzal a céllal léptek erre az útra - valószínűleg nemcsak belső reakciós körök kezdeményezésére, hanem háttérből az amerikaiak piszkálják őket -, hogy megrontsák Finnország és a szocialista országok közötti viszonyt, amely most meglehetősen jó. A finn kormány volt talán a polgári kormányok közül az egyetlen, amely különböző nemzetközi viták alkalmával a legmesszebbmenőkig lojális volt. Ez a helyzet az amerikaiaknak persze nem tetszik, és most ezen a vonalon keresztül akarják a viszonyt rontani. Most mi a mi álláspontunk? A mi álláspontunk az, hogyha ez a finn reakciós jobboldal ilyen szinte provokatív követeléssel lép fel, és mi ennek engedünk, akkor őket erősítjük. Ezért az a vélemény, hogy nem fogunk engedni nekik. Most már hivatalosan is megmondtuk, hogy mi erről a kérdésről önálló kérdésként nem is vagyunk hajlandók tárgyalni a finn kormánnyal. Ezt mi nem tudjuk elfogadni, hanem akkor vegyük együtt az egészet, tehát az egész kereskedelmi forgalmunk kérdését és annak részeként a fizetéseket, és tárgyaljuk meg aszerint. Úgyhogy ezt a követelésüket elutasítottuk. Hasonlóképpen elutasították a csehszlovákok és mások is. Tudomásunk van arról, hogy a finn kormány az összes szocialista országgal szemben fel akarja vetni, hogy a szabad valutára kell áttérni. Most a szovjet kormány foglalkozik ezzel a kérdéssel, mérlegeli ezt a kérdést és fenntartva természetesen a nemzetközi kapcsolatokban követett, ismert politikát, nem fog engedni ennek a jobboldali zavaró kísérletnek. A Szovjetunió és Finnország kapcsolata olyan, hogy ott nagyon sok dolog a kölcsönös előnyökre épül a kereskedelmi kapcsolatban, de rengeteg olyan dolog is van, ahol a Szovjetunió egyoldalúan segítséget és előnyöket nyújt Finnországnak a jószomszédi viszony, stb. alapján. És a szovjet kormány mérlegeli, és valószínűleg azt az utat fogja vállalni, hogyha a finnek így, akkor ő úgy, s az ilyen, kizárólag Finnország számára előnyös gazdasági megállapodásokat felül fogják vizsgálni. A Szovjetunió 536