A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

3. sz. függelék MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA SZIGORÚAN BIZALMAS! A Központi Bizottság határozata a falusi helyzetről s a falusi politikai munka megjavításáról Hazánk történetében a fegyveres ellenforradalmi támadás leverésével új fejezet kezdődött. Azóta a falu életében is lényeges változások történtek. Az MSZMP és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány helyes politikája, s intézkedései következtében a faluban is helyreállt a rend, visszaszorultak az ellenséges elemek, megindult a termelés szemmel látható fellendülése és erősödtek a szocializmus erői. I. A falu jelenlegi politikai és gazdasági helyzetéről 1. A falusi lakosság gazdasági helyzete és politikai hangulata jelenleg alapvetően kedvezőnek tekinthető. A paraszti foglalkozásúak reáljövedelme 1956-hoz viszonyítva mintegy 8-10 százalékkal emelkedett, és a kötelező állami beszolgáltatás eltörlése, az új felvásárlási rendszer bevezetése, az erőszakos szövetkezetszervezés megszüntetése, a földkérdés rendezése és más intézkedések hatására bíznak a pártban és a kormányban. Ez a bizalom azonban még sok helyen gyanakvással párosul. Tartanak attól, hogy a mostani agrárpolitika „csak átmeneti" és az eddigi egyenes politikai vonalvezetést - mint ez régebben történt cikcakkok követik. Ehhez hozzájárul az is, hogy helyenként a párt és a kormány intézkedéseit eltorzítva hajtják végre, a gyakorlat eltér a központi irányelvektől. Tapasztalható az is, hogy - főleg a kis- és középparasztok körében - erősödött a kisparaszti gazdaságba vetett hit, s hogy egy részük nem a termelés fokozásával, hanem spekulációval igyekszik növelni jövedelmét, elhanyagolja állampolgári kötelezettségei teljesítését. Kedvező változás történt a termelőszövetkezeti kérdés szemléletében. Az egyénileg gazdálkodó parasztok jelentős része nem ellenségesen szemléli ma már a szövetkezeteket, hanem — különösen a jól gazdálkodó szövetkezetek körzetében — eredményeiket elismeri, s vívódik azzal a gondolattal, hogy meddig maradjon még egyéni gazda. Jelentős szerepe van ebben annak is, hogy szövetkezeti parasztságunk tekintélye — főleg ahol bátran kiálltak az ellenforradalmárokkal szemben és jól gazdálkodnak - megnőtt. Annak oka azonban, hogy a kedvező hangulat még nem általános, részben az egyéni és termelőszövetkezeti parasztságban meglevő kistulajdonosi beállítottság maradványaiban, részben a fokozott ellenséges tevékenységben, részben pedig abban keresendő, hogy a falusi lakosság olyan fontos rétegeit, mint az értelmiség, kisiparosság stb. nem tudták falusi szervezeteink megfelelően aktivizálni. Az ellenforradalom leverése után a párt helyes politikát folytatott a begyűjtés megszüntetése, a szövetkezeti mozgalom kérdéseiben és más kérdésekben. Ez lehetővé tette, hogy a hatalomért folytatott harc során az egész dolgozó parasztság a népi hatalom mellé állt. A párt helyes marxista-leninista politikájának eredményeként helyreállt és megerősödött a népi hatalom alapja, a munkás-paraszt szövetség. Olyan helyzet alakult ki, hogy ezt a szövetséget tovább erősíthetjük, amelynek alapján eredményesen fejleszthetjük a mezőgazdasági termelést és jelentős lépésekkel haladhatunk előre a mezőgazdaság szocialista átalakítása útján. 2. Az elmúlt közel másfél év során pártszerveink és pártszervezeteink a falun is jelentős eredményeket értek el. Kemény harcot folytattak az ellenforradalmárokkal szemben, sikeresen oldották meg a párt újjászervezését, eredményeket értek el a mezőgazdaság szocialista szektorának megvédésében stb. Nehezíti azonban a falusi pártmunkát, hogy a pártszer318