A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

III. 3 180 400 81,7 2868 000 73,6 2930 700 90,7 3 467 000 107,3 2 019 700 99,6 2 338 000 115,0 200 800 233,7 139 000 158,0 38 000 130,0 36123 123,2 318 400 89,3 340400 95,5 293 000 138,4 271 400 128,0 A mezőgazdasági termelés és a szövetkezeti mozgalom egyes kérdései A párt politikája a mezőgazdasági termelés állandó fejlesztése, s ennek érdekében - az ország erőforrásainak figyelembevételével, dolgozó parasztokkal egyetértésben — a mezőgazdaság szocialista átalakításának folytatása. Jelenleg a mezőgazdasági termelés és a szövetkezeti mozgalom legfőbb jellemző vonásai a következők: 1. Az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt kormány gazdaságpolitikai intézkedései kedvezően hatottak a mezőgazdasági termelésre. Nőtt a termelési biztonság, amely megmutatkozik a termelés szerkezetének egészséges változásában is. Vetésterület alakulása T

, iQ9i_^n 1956 1931-40 1957 1931-40 Tárgy 1931-40 a , ~ , 67 %-ban %-ban Kenyérgabona 3 893 000 Takarmánygabona .... 3 236 000 Ebből kukorica 2 028 000 Cukorrépa 82000 Dohány 29 200 Lucerna 356000 Vörőshere 212000 A növénytermelésben a felszabadulás után az intenzívebb művelést igénylő kultúrák (cukorrépa, dohány stb.), s különöen 1957-ben a takarmánygabonák területe nagymértékben nőtt, ami a mezőgazdaság belterjes fejlődését tükrözi. 1958-ban a vetésszerkezetben további csekély eltolódás várható. A kenyérgabona 2 700 000 kh-ra csökkent, míg az őszi árpa mintegy 42 000 kat. holddal nőtt s a cukorrépa vetésterülete a tervnek megfelelően 180 000 kat. hold körül lesz. A kormány támogatását a termelés fejlesztése érdekében a mezőgazdaság minden szektorában igyekeztek felhasználni. Nagyobb arányban indult meg a szőlő- és gyümölcstelepítés. 1957-ben mintegy 2000 kat. holddal több szőlőt és 6000 kat. holddal több gyümölcsöst telepítettek, mint 1956-ban. A szőlőtelepítések akadálya, hogy kevés a szőlőoltvány (Heves, Borsod megye). Országosan mintegy 61 000 kh savanyú és sziktalajjavítást végeztek, ami kb. kétszerese az előző évek átlagának. Az öntözéses lehetőségeket is - a múlt évekhez viszonyítva -jobban kihasználták, bár e téren továbbra is komoly hibák vannak. A műtrágyaigényeket még mindig nem tudtuk kielégíteni, annak ellenére, hogy 1957-ben a mezőgazdaság mintegy 362 000 tonna műtrágyát kapott. így a szintén a kh-kénti műtrágyafelhasználás 27 kg-ról (többévi átlag) 37,1 kg-ra emelkedett. Ebből az állami gazdaságok khnként 141,2 kg-ot, a tsz-ek 34,5 kg-ot használtak fel. Az egyénileg gazdálkodók műtrágya-felhasználása megkétszereződött. (19,5 kg). Szakszerűbben végzik az istállótrágyázást; a tavaszi trágyázásról mindinkább áttérnek az őszi trágyázásra - a múlt év őszén a felgyülemlett istálló trágya többségét kihordták (20-25 százalékkal többet, mint 1956 őszén). Az őszi mélyszántást a betakarítási munkák elhúzódása ellenére nagyobb területen és jobb minőségben végezték el, mint a múlt években (3 millió khon). 1957-ben a megjavult agrotechnika, a fokozott termelési kedv, a kedvező időjárás következtében a korábbi évekhez viszonyítva minden kultúrából jó termést takarítottak be. Tárgy Orsz. átlag Áll. gazd. Tsz Egyéniek Tárgy Orsz. átlag Áll. gazd. Tsz Egyéniek Búza 9,0 12,3 10,5 8,4 Őszi 12,7 14,0 13,0 12,1 Kuko14,0 13,4 13,2 14,1 árpa Rizs 13,0 12,0 14,1 13,4 rica Cukor131,2 119,5 143,0 130,6 Bur- 67,7 66,9 71,7 67,3 répa gonya 312