A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

hogy rosszul hallottam, de szükségesnek látom, hogy korrigáljuk, mert az alapkérdéseket érinti. Egyetértek azzal, hogy a határozatban ez egy kicsit vastagabban szerepel­jen, annál is inkább, mert meg kell oldanunk a kérdést. Az én ismereteim szerint a 900 szakcsoportból 370 olyan van, amelyikben oly sok a közös va­gyon, hogy már egész közeljár a magasabb típusú tsz-ek gazdálkodásához, és nem sok idő múlva megérik a feltétele, hogy átkerüljenek a tsz-be. Érdemes ezzel foglalkozni. Valaki felvetette az olvasást, hogy a pártfunkcionáriusok nem tudnak ele­get olvasni, nincs elég idejük. És felmerült az Ovecskin-könyv is. Én java­solnám a megyetitkár elvtársaknak, hogy próbálják elterjeszteni ezt a könyvet, minden falusi funkcionáriusnak valóságos kézikönyve legyen. A pártmunka új stílusának kialakításában ez a könyv igen nagy segítséget ad nekünk. Na most a türelemről. Darabos elvtárs beszélt erről, mi nem vagyunk türel­metlenek, és nem is kell türelmet kérni pártbizottságainknak a Központi Bi­zottságtól, nem is adunk tervszámokat pártszervezeteinknek, direkt azért, ne­hogy ebből erőszakoskodás és kapkodás legyen. De valahogy azt vettem ki Darabos elvtárs szavából, hogy a türelem címén egy kicsit félelmet szuggerál­nak saját magukba a türelem túlhangsúlyozása mellett. Nincs szükség erre a félelemre, hanem bátran neki kell fogni mindenütt a munkának, és meg kell fogni a dolog végit. Igaz, hogy Somogyban valahogy nehezebb a helyzet, mert ott a szubjektív feltételek ismert okok miatt nehezebbek. Ezért fogjunk bát­ran a dologhoz, és kezdjük meg a munkát. Két irányban: ahol már megy a kocsi, ott arra ügyeljünk, hogy a nyárra ne nagyon essék vissza a mozgás. Tehát ez a mostani svung ősszel is folytatódjon. Ahol pedig még nincs meg a mozgás, ott, elvtársak, igyekezzünk harcba vinni mindenkit, akinek csak köze van a szövetkezés ügyéhez. Az őszig tartó időben erre menjen a fő tűz. Min­denki induljon meg, és adja bele a maga energiáját abba, hogy falun ki­alakítsuk a légkört, a közvéleményt a szövetkezés ügye mellett. Erre óriási energiák kellenek az első időkben, de ha megvan a légkör, a dolgok logikája folytán viszi előre az egész mezőnyt. Végezetül, hogy mi legyen a határozati javaslat sorsa. Azt javasolom, hogy a határozat az előzetes tervek szerint nem kerül pártsajtóban megjelenésre, sem a Társadalmi Szemlében, hanem külön le lesz adva, a falusi pártszerve­zetekig bezárólag kapják meg községi, tsz stb. pártszervezetek, kapja meg mindenki. A brigádjelentéssel kapcsolatban az eddigi álláspontunk az volt, hogy a megyei bizottságok kapják meg, meg is kapták. A vitában elhangzott olyan ja­vaslat, hogy kapják meg a járási pb-k is. Én azt hiszem, hogy a PB-nek ezt ér­demes megfontolni, én a magam részéről hajlanék afelé, mert az elemzés­ből, a munkamódszeréből sok mindent elsajátítanának a járási pártbizottsá­gok. KÁDÁR elvtárs: El lehetne ezt itt mindjárt dönteni. FEHÉR e.: Én javasolnám, hogy járásokig bezárólag kapnák meg a brigád­jelentést. 299

Next

/
Thumbnails
Contents