A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

ért egyet azzal az értékeléssel, ami a határozati javaslatban, a brigádjelentésben és az én beszámolómban is van: általában gyengék az alapszervezeteink. Az igaz, hogy Szabolcsban jóval erősebbek az alapszervezetek, valamint a tanácsok munkája is erősebb. Éppen ez mutatkozik meg, ennek eredménye, hogy a tsz-mozgalomban a legjobbak. De nem mindenütt jellemzi ez a helyzetet. Azt hiszem, nincs ok arra, ez önámítás lenne, hogyha eltérnénk a brigádjelentés értékelésétől. Ennyit elöljáróban. A pártmunka kérdéseiből hármat érintenék. Czinege és Úszta elvtárs is felvetette, hogy nincs, aki levigye a párthatározatokat falura, pontosabban, mire leérnek, elvékonyodnak, lesorvadnak, ez a fő baj. Azt a részét nem érintem, hogy a falusi pártvezetőségeket hogy kell megerősíteni, mert erről volt szó az anyagban is. De azért egy másik részét, hogy a fölülről nyújtott segítséget hogyan lehetne az előadásos propaganda útján segíteni a pártszervezeteknek, az élő szavas propaganda útján, ez a fő dolog. Szerintem helyes az a módszer, amit Darabos elvtársék csinálnak, hogy nem tsz-szervezőket küldenek le a faluba, hanem olyan instruktorokat, akik magyarázzák a párt politikáját, tehát előadásos propagandával magyarázzák, kisgyűlésen, röpgyűlésen, egyéni beszélgetéseken stb. Helyes az a módszer is, amit Szolnokon kezdtek el a télen, és ezt javaslom is minden megyében általánosítani, hogy 15-20 főnyi stábot alapítottak fejlett [sic!] előadókból, és azokat rendszeresen kiküldik a faluba üléseket, szabad pártnapokat tartani. Ez is egy jó módszer. Az is egy jó mód, amit a hadsereg pártbizottsága kezdeményezett, hogy 3-400 előadóképes tiszt elvtársat bocsátott a megyei PB rendelkezésére az előadásos propaganda eredményessé tétele érdekében. Most már itt van az idő, hogy összeüljünk a PTO-val és a Hadsereg PB-vel, hogy mi a tapasztalat tél óta. Igaza van Czinege elvtársnak abban, hogy központi, pesti elvtársaknak is nagyobb számban kell kimenni vidékre az előadásos propaganda tervanyaga részletes átadására. Én csak üdvözlöm, hogy a május 9-i, Borsod megyében tartandó egyhetes tanácselnök-tanfolyamon két KB tag is vállal előadást. Ezt általánosítani kellene. Mi az agrárbizottsági tagokat küldjük, s azt hiszem, helyes lesz a budapesti mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó párttagokból egy csomó jó előadót kiküldeni vidékre. Ezt a PTO-val és az Ágit. Prop. Osztállyal közösen meg kellene oldani, és nagyobb számban küldeni ki falugyűlések, szabad pártnapok tartására. Az előadásos propagandában igenis segítségre szorul a falu, és nekünk küldenünk kell megyei szintről, a fővárosból is egy csomó előadót falura a párt politikájának a magyarázására. Ezzel függ össze egy másik kérdés, a kézikönyv-javaslat, a Kádár elvtárs sem látta, én egyetértek vele, és meg is fogjuk csinálni. Most nyomás alatt van a 3004. számú határozat, az ötös kormányrendelet szövege, és az a magyarázó szöveg, amit az FM-mel együtt a 3004-es határozatról írtunk. Azzal a céllal, hogy ezt kapja meg minden községi párttitkár, tanácselnök, tsz-elnök, termelőszövetkezet- és szakcsoport-elnök. Hogy ne másod-, harmadkézből kapják meg ezt a fontos anyagot, amikor a lényeg már lesoványodik, mire hozzájuk kerül. Ugyanezt kell csinálnunk a párthatározatokkal kapcsolatban, és meg is fogjuk csinálni. A pártbizottságokkal kapcsolatban. A járási pártbizottságok helyzete. Valóban meg kell erősíteni. A tavalyi augusztusi PB-határozatnak, amikor a tszkérdésekkel foglalkozik, van egy pontja, hogy a járási pártbizottságokat meg 297