A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)
de most jön az a munka, amikor nap mint nap a több tejért, a több búzáért, a több mindenért kell harcolni, és itt nem lehet általános jelszavakat hangoztatni, hogy át kell szervezni a mezőgazdaságot. Ha a mi pártmunkásaink továbbra is általánosan beszélnek, és nem azt mondják, hogy ahhoz hogy több búza legyen, így kell a talaj tápértékét visszaadni, ennek érdekében a trágyával stb. mit kell csinálni. Szóval a politikai agitáció ne ilyen általános legyen. Nem azt mondom, hogy neki kell megszervezni a trágyakihordást, összegyűjtést, de ha kimegy egy gyűlést tartani a többtermelésről, neki feltétlenül választ kell adni arra, hogy a silókukoricát miért jó vetni, mennyit jelent ez fehérjében, tejben stb. Amellett mi úgy látjuk, hogy ezt a hátralevő néhány százalékot meg be kell vinni, az itt dolgozó pártmunkásokat nagyon sürgősen pótolni kell, és az ezen a téren megmutatkozó hiányosságokat [sic!]. Felvetődhet a vita úgy is, hogy most mi vigyünk oda agronómusokat, vagy ők? Én azt mondom, hogy ezek az elvtársak kiállták a tűzpróbákat, politikai megbízhatóságukhoz kétség nem fér, megálltak a helyüket az ellenforradalom viharában. Ezek az emberek nagy értékei a pártnak, és őket kell alkalmassá tenni. Felvetődött már az előkészítésnél, hogy meggondolandó volna a zsámbéki iskola visszaállítása. Mert ez egyelőre Szolnok megye néhány járásában jelentkezik égetően, jövőre jelentkezni fog tömegesen. Mi egyelőre úgy hidaljuk át, hogy minden hónapban vagy háromhetenként lehívunk a Földművelésügyi Minisztériumból vagy Gödöllőről egy-egy szakembert, és egy alapvető kérdésről egy egész napos összevonást [sic!] tartunk. Most legutóbb a silókukorica termesztéséről volt tanácskozás, azelőtt volt a baromfitenyésztésről - ez sajnos nem nagyon ment a megyében -, és így egy évben 10-12 alapvető [sic!], s olyan embereknél, akiknek nincs mezőgazdasági képzettségük, 50%-os hasznot hoz, mert a tudósok, szakemberek nem nagyon vannak tekintettel arra, hogy nem nagyon értik az alapvető kérdéseket sem. Ez csak olyan bizonyos kiegészítés. Mi már tettünk olyan intézkedést, hogy visszaállítsuk a mezőtúri technikumot, és valamilyen kéthetes vagy egy hónapos tanfolyamon átvinnénk bizonyos számú elvtársat télen - az FM is segít ebben, köszönjük is -, de én azt mondom, hogy ez mégiscsak olyan hézagpótlás. Ezeknél az elvtársaknál olyan terv is van, hogy beosszuk őket 1 hétre, 10 napra egy jól működő tsz-be, vagy állami gazdaságba a főagronómus mellé. Azzal hozza rendbe a pártszervezetet, de emellett egy kicsit mélyüljön el olyan porblémákban, amely ott éppen annak a tsz-nek a tervteljesítése érdekében nagyon döntő dolog, általában nálunk az állattenyésztés, tehénállomány, takarmánybázis megteremtése stb. Felvetődik a másik probléma, amikor a tömeges új szövetkezetek, vagy a jelenlegi apró kis szövetkezetek felfejlődnek, fog jelentkezni, ez pedig a szövetkezetek elnökei, elnökhelyettesei, brigádvezetői stb. Hosszú vita volt nálunk azon, hogy kérjük a Központi Bizottságot, hogy segítsen bennünket káderekkel, vagy mi a megyékből küldjünk-e stb. Azt mondjuk, ha néhány elvtársra lesz szükség, mi is tudunk adni. De véleményünk szerint tömegesen ezt a problémát csak a tsz-ben, meg a falun lehet megoldani. Erre mi olyan döntést hoztunk, hogy a jól működő szövetkezetbe be kell állítani minden brigádvezető mellé helyettest, ezek a brigádok 1500 holdtól 2000 holdig terjednek, tehát megfelel egy kisebb szövetkezetnek. Ezek nem függetlenítettek, tehát a munka alól nincsenek felmentve, de azért ő az egész munkaszervezés289