A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

pen azért, mert a feladat nagyon komplikált, van húzódozás a feladat végrehajtása elől. Félek attól, hogy a mostani igen kedvező helyzetet, amely a párt általános politikája következtében a falunak kedvező, nem használjuk ki, holott itt van az időpont, éppen azért nagyon helyesnek tartom az anyagban a káderekre vonatkozó javaslatot. Én azt mondanám, hogy nemcsak a falusi pártszervezetekben vannak olyan káderek, olyan emberek, akik rendes, becsületes emberek, s minden tőlük telhetőt megtesznek, csak éppen a feladatok túlnőttek a képességeiken. Ilyenek vannak a járásokban, a megyékben, sőt, úgy mondják, a minisztériumban is. Persze nem úgy van, elvtársak, a dolog, hogy ebbe a határozatba mindent belevegyünk, de ne szűkítsük, valahogy érzékeltetni kell, ne szűkítsük le azokra az emberekre, akik a legnehezebb helyzetben, a termelés színhelyén vannak. Tudnék itt példákat mondani - 2 napos értekezletet tartottunk ezekben a kérdésekben az FM-ben -, megyebizottsági, megyei embereknél és másoknál is fellelhetők voltak ilyen jellegű hibák, amelyet feltár maga az anyag. A mi helyes politikai irányvonalunk azért nem érvényesült helyesen, mert a kádereknek egy része ezt nem érti, és nem tudja helyesen végrehajtani. Én azt hiszem, ebből az alkalomból is azt a törekvést, hogy a párt helyes káderpolitikájával, helyes politikájával összhangban legyen a gyakorlati káderpolitika, ezt újból alá kell húzni, és meg kell ragadni az alkalmat, hogy a pártszervezetek vezetőségein túl ezek a változások az állami szerveknél és a tanácsoknál is érvényesüljenek. Továbbra is az a véleményem, hogy a tanácsokat lebecsüljük, ezt a hatalmas tömegszervezetet [sic!], nem mozgósítjuk eléggé, és nem tesszük eléggé képessé arra, hogy ebben a nagy munkában jelentőségéhez mérten részt tudjon venni. Javasolnám azt is, hogy a tanácsi választásoknál ezekre a szempontokra a falusi tanácstagoknál különösen figyelemmel legyünk. Olyan tanácstagot ne javasoljanak, aki nem híve a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Én azt kérem a Központi Bizottságtól, hogy ezt a 3 javaslatot, nem is javaslat, hanem ilyen kis változtatás, hogy a hangsúlyt a párt agrárpolitikájáért való élesebb harcra, megvédésére fektessük, igyekezzünk az alacsonyabb formájú társulásokat

7 jobban kidomborítani, a káderpolitikában - túlmenően a falusi pártszervezeteknél - bizonyos lépéseket tegyünk, mert ez nem tartozik bele a határozatba, de az élethez tartozik, mert pártszervezeteink nem légüres térben, hanem a faluban dolgoznak, és csak számtalan szerven keresztül tudják a szükséges tömegbefolyást elérni, és én azt is javaslom, hogy az egész anyagot, a jelentést is küldjük meg a járási és megyei pártbizottságoknak, mert ha a jelentést elolvassák figyelmesen, olyan módszerrel ismerkednek meg, amit alkalmazni tudnak, hogy sokoldalúan hogyan lehet anyagot összeállítani, elemezni dolgokat. NYERS elvtárs: Kedves Elvtársaki A Politikai Bizottság által megállapított tézisekkel, illetve diagnózisokkal egyetértek. A határozati javaslat fő vonalával is egyetértek. Amiről én szólni akarok, az egyrészt pártszervezeteink fokozottabb felkészítése, másrészt néhány szövetkezeti probléma. Kétségtelen, hogy pártszervezeteink felkészítése szorosan összefügg a szövetkezetesítés problémájával, hiszen ez a falusi pártszervezeteink előtt álló legfontosabb feladat, és lesz leg261