A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

MAROSÁN GYÖRGY elvtárs szavazásra teszi fel a második napirendi ponttal kapcsolatos határozati javaslatot, amelyet a Központi Bizottság egyhangúan tudomásul vesz.

12 Ezután néhány bejelentést tesz: 1. Cachin

13 elvtárs temetésére Kiss Károly elvtárs utazik; 2. Ismerteti a Romániába utazó párt- és kormányküldöttség személyi öszszetételét; 3. Javasolja, hogy a Népszabadságban közleményt kell kiadni arról, hogy a Központi Bizottság ülést tartott, folyó ügyeket tárgyalt meg, és Ilku Pál elvtársat a KB rendes tagjai sorába beválasztotta. Majd befejezi a Központi Bizottság ülését, s felhívja a figyelmet arra, hogy ne szivárogjon ki semmi a Központi Bizottság üléséről. K. m. f. Jegyzők: Bakó Ágnes [s. k. aláírás] Szurdi István [s. k. aláírás] JEGYZETEK 1 Sík Endre 1958. február 15-től 1961. szeptember 13-ig, Péter János 1961. szeptember 13tól 1973. december 14-ig volt külügyminiszter. 2 Dapsi Károly (1917— ) eredeti szakmája szerint borbélysegéd, 1949 januárja óta hivatásos katona; a Politikai Bizottság 1958. február 11-i ülésén a testület elfogadta Révész Géza honvédelmi miniszter javaslatát, vagyis április 4-i hatállyal elfogadta „Dapsy(!) Károly elvtársat a Honvédelmi Minisztérium politikai csoportfőnökének és egyben miniszterhelyettessé". {MOL-M-288.f.5/66. ő. e.) 3 L. az 1. sz. függeléket. 4 Helyesen: az 1957. december 21-i zárt ülésen. L. az 5. sz. jegyzőkönyvet. 5 L. a 2. sz. függeléket. 6 L. a 6. sz. jegyzőkönyv 5. sz. függelékét. 7 Az utalás nyilvánvalóan arra vonatkozik, hogy a munkástanácsok elleni perekben súlyos ítéleteket hoztak. így a miskolci Megyei Bíróság 1957. augusztus 29-én életfogytiglani börtönre ítélte az edelényi munkástanács perének három fővádlottját. 8 Csorba László alezredes, a debreceni helyőrség parancsnoka, a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottság (1956. október 26.) elnöke. 1956. november 4-e és 17-e között szovjet katonai őrizetben. 1956. november 17-én Münnich Ferenc a Hajdú-Bihar megyei fegyveres erők parancsnokává nevezi ki. 1957. január 16-án leváltják tisztéből azzal a váddal, hogy akadályozta a karhatalom megszervezését. 1957 decemberének végén a Debreceni Katonai Bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. 9 L. a 4. sz. jegyzőkönyv 7. sz. jegyzetét és a 3. sz. jegyzőkönyv 37. sz. jegyzetét. 10 Kádár János 1958. január 27-i parlamenti beszédében kijelentette: „Nekünk és a mindenkori magyar kormánynak legfőbb kötelessége őrködni a nép, a több mint kilenc és fél millió magyar állampolgár békéje és nyugalma fölött, kötelességünk az ő életüket 245