A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

hogy tényleg egy nagyon művelt nő, tanár, meg nem tudom én, micsoda, a szaktudásával ő tud dolgozni, de minisztériumban vezető, irányító munkában nem. A vélekedés nagyon különböző róla, úgy általában. Én harci tettet láttam abban, amikor tavaly az akkori miniszterrel együtt ezt a vallásoktatást megcsinálta.

23 (közbeszólás: kormánybiztossal), opportunizmusból persze a Kónyával

24 együtt. Mikor után [sic!] mondjuk neki, mit csináltatok, emberek, bizony káromkodásféle is volt, akkor meg sírva fakadt. Hát mit csináljunk? Nyomás alatt volt, engedett. Úgy néz ki, nem alkalmas irányító munkára. Jó szakember, nem kell agyonütni, valami szakterületen végezzen munkát. Ezáltal is erősödik a Művelődésügyi Minisztérium irányítása, azt gondoljuk. A végrehajtása ezeknek a különböző minisztériumi intézkedéseknek: mi úgy gondoljuk, hogy a külügyminiszter első helyettesét, és a Művelődésügyi Minisztériumban ezeket a dolgokat, amit kell: Aczél első helyettesi beosztása, az Ilku átvitele, és Jóborúnak a felmentését, mind a kettőt február első hetében csináljuk meg, mindjárt az országgyűlés után 1-2 napon belül, az első Minisztertanács ülésén, azt hiszem, oda tartozik a kinevezés. Csináljuk meg, és akkor ez úgy megy, mint az átszervezés részére, [sic!] Mert ha 4 hét múlva csináljuk, akkor a kultúra berkeiben felmerül, hogy megint milyen vonal változik. Szigeti-vonal helyére jön az Aczél-vonal stb. A BM-ben és az FM-ben a változást, mert a kettő összefügg, mert a Földes elvtársnak előbb oda kell menni, és Tömpe akkor tud eljönni, itt azt javasoljuk, hogy valamikor február közepén vagy később valamivel, ezt ne kössük naptárhoz. Ennek az oka az, hogy a BM-ben most a munkát nem akarjuk abajgatni. És maga ez a változás egynéhány fontos posztot érint, vizsgálati főosztály, meg ez, meg az, összekeveredne minden, az emberek a munka helyett ezzel kezdenének foglalkozni. Most őket hagyjuk egy kicsit békében, két hét múlva, azt hiszem, realizálható lesz, és akkor csináljuk ezt meg. Addig beszélni kell Dögei elvtárssal, Magyari elvtárssal és a többivel. Még a BM-nél elfelejtettem mondani, sajnos az elvtársak közül nem sokan ismerik, hogy a Vizsgálati Nyomozó Főosztály vezetőjének Galambos

25 elvtársat javasoljuk, aki eddig helyettes volt. Ez a Galambos elvtárs itt dolgozott, valamikor a PTO-n az ifjúsági alosztályon, rendes munkásember, esze van, a Háner

26 fia, talán így jobban ismeri valaki, tehát úgy látszik, megvan a képessége is, a rátermettsége is a munkához, becsületes ember, a vonal világos és szilárd, no, fiatal ember. Én mondok valamit, inkább két ilyen fiatalember, mint egy olyan korosabb, mint Mátyás [László] volt ott. (Közbeszólás: Mátyás sem volt öreg, Kádár elvtárs korosabb.) Ez a fiatalság egy olyan optikai csalódás mindig. Én ha látok egy 17-ben született embert életrajzban, akkor azt mondom, hű az istenit, de fiatal, amikor utána számolok, kiderül, hogy nem is olyan nagyon fiatal. A Galambos egy felnőtt ember, hány éves (közbeszólás 36 éves), 36 éves, az ember emlékszik rá, mint az ifiügyek előadójára a PTO-n, közben 36 éves felnőtt ember. Most még egypár szót, nem sokat, az Országgyűlés ülésével kapcsolatban. Az 1958-as terv lesz napirenden és a kormánybeszámoló. Az 1958-as tervvel én itt nem foglalkozom, mert a fő adatait, amit én itt el tudnék mondani, az elvtársak talán átolvasták. Ennek a tervnek a lényege az, hogy a SZU-tól egy elég jelentős segítséget kaptunk megint, de mégis összehasonlíthatatlanul inkább, mint a múlt évben a saját adottságunkra támaszkodva, reális a terv. 179