A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

tanácsba; november 5-én a szovjet biztonsági szervek Ungvárra vitték és börtönbe zárták; 1957 márciusában kizárták az MSZMP-ből; 1958-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték; 1961-ben kegyelemmel szabadult. 38 Déri Ernő 1956 októberében a Miskolci Városi Pártbizottság titkára volt. 39 A felszólaló valószínűleg a megyébe járó instruktorra, Peták Pálra gondolt, aki az Ózdi Kohászati Művekben dolgozott 1951-ig. A Lenin Kohászati Művek párttitkára Nemeskéri János volt. 40 Nem egyértelmű a szöveg. Benke Valéria talán arra utalt, hogy „balról" Major „támad", jobbról Illés. Ez esetben Illés Béláról nem lehet szó, hanem Illés Endréről, vagy Illyés Gyuláról. Illés Endre - Vas Istvánnal közösen írt - Trisztán című, Illyés Gyula Dózsa György című drámája 1956-ban jelent meg. 41 Szakáts Miklós (1920-1973) színművész; 1956. október 30-ától a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség Forradalmi Bizottságának tagja, majd néhány hónapig főtitkára; 1957-ben öt hónap börtönbüntetésre ítélték; 1969-ben Angliába távozott, később az Egyesült Államokban telepedett le. 42 Személyét nem sikerült azonosítani. 43 A vállalati gazdálkodás megszilárdítása érdekében teendő intézkedésekről szóló 1020/1957. (II. 10.) Korm. határozat kimondta: a vállalati nyereség az alapja a vállalat önállóságának és a vállalati dolgozók nyereségrészesedésének". 44 A népi ellenőrzésről szóló 1957. évi VT. törvényt az országgyűlés 1957. december l-jén fogadta el. 45 1957. november 17-én az Elnöki Tanács 1957. évi 63. törvényerejű rendelete hatályon kívül helyezte az 1956. évi 25. törvényerejű rendeletet, és ezzel megszüntette a munkástanácsokat. Az egyidejűleg közzétett 1086/1957. Kormányhatározat üzemi tanácsok megalakítását rendelte el, és meghatározta hatáskörüket. 46 A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1956. november 27-én felhívással fordult a parasztsághoz. A kormány nyilatkozata a parasztság szabad elhatározására bízta a gazdálkodási mód megválasztását, vagyis a szövetkezet megszüntetésének, fenntartásának, alakításának vagy formájának kérdését. Egyidejűleg közzétették a földművelésügyi miniszternek a termelőszövetkezetből való kilépést és a termelőszövetkezet feloszlatását szabályozó (65/1956. FM) utasítását. L. bővebben: Pető Iván-Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985. I. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1985. 299-301. p. Vö. még: MOL-M-288. f. 28. 1957/11. ő.e. 100-104. p. 47 Csergő János (1920-1980) vasesztergályos, majd gépészmérnök; 1954—1956-ban az MDP KV tagja, 1966-tól 1980-ig az MSZMP KB tagja; 1949-1951-ben a Magyar Posta főigazgatója, 1950-195l-ben nehézipari minisztériumi, majd kohó- és gépipari minisztériumi államtitkár, ill. a kohó- és gépipari miniszter első helyettese; 1951 és 1954 között- megszakítással - a központi pártapparátusban osztályvezető-helyettes, majd osztályvezető; 1954 októberétől 1956. október 31-éig, majd 1957. májustól 1963. márciusig kohó- és gépipari miniszter; 1963 és 1977 között a Ganz-MAVAG Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója. 48 Csatár György, a Népszabadság szerkesztőbizottságának helyettes vezetője. A „nagyon sajnáljuk" megjegyzés arra utal, hogy Csatár György röviddel korábban, 1957. október 24-én halt meg. (Népszabadság, 1957. október 26.) 49 Péter János (1910-) református lelkész, diplomata, politológus; 1953-tól 1990-ig parlamenti képviselő, 1973-tól 1988-ig az országgyűlés alelnöke; 1966-1988-ban az MSZMP KB tagja; 1957-től 1961-ig az Elnöki Tanács tagja; 1958-tól 1961-ig a külügyminiszter első helyettese, majd 1973. december 14-éig külügyminiszter. 50 1956. november 1.-1958 januárja között ezzel a címmel jelent meg a Népszava. 51 Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1956. december 2-án, 3-án és 5-én tartott folyamatos ülésének utolsó napján fogadták el azt a határozatot, melynek ellenforradalom-koncepciója („Az eseményeknek négy alapvető oka, illetve mozgató tényezője volt") a rezsim politikai sarkkövéül szolgált. Az MSZMP IKB 1956. december 5-én elfogadott határozata szerint az 1956. október 23-án kezdődött eseményekhez vezető okok és hatóerők a következők voltak: „1. A Rákosi-Gerő-klikk, melynek a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségében és a Magyar Népköztársaság kormányában döntő befolyása volt, 1948 végétől kezdve letért a marxizmus-leninizmus elvi alapjáról... A Rákosi-Gerő-klikk antileninista, a kommunista párttól idegen vezetési módszereivel sza104