Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 45. 1945. augusztus 16 75
45. 1945. augusztus 16. 57 [Molnár] Népjóléti miniszter előterjeszti javaslatát a magánjogi szolgálati viszony alapján járó nyugdíjak összegének felemelése tárgyában. 52 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 58 [Molnár] Népjóléti miniszter előterjeszti javaslatát a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete részére újabb 25 millió pengő államkölcsön folyósítása iránt. 53 Minisztertanács a 25 millió pengő államkölcsön folyósításához hozzájárult. 59 [Molnár] Népjóléti miniszter előterjeszti javaslatát a társadalmi biztosításra vonatkozó egyes rendelkezések módosítása és kiegészítése tárgyában. 54 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 60 [Molnár] Mépjóléti miniszter előterjeszti javaslatát a sokgyermekes anyák megsegítéséről. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal a módosítással, hogy a javaslat 4. §-a kihagyandó. 55 52 A Népjóléti Minisztérium 11 232/1945.11. sz. előterjesztése - miközben külön előterjesztést tett a kötelező társadalombiztosítás járadékszerű szolgáltatásainak felemelésére (lásd e jegyzőkönyv 59. napirendi pontját) szükségesnek jelezte azok nyugdíjának felemelését is, akik valamely más nyugdíjpénztártól, vagy esetleg volt munkaadójuktól kaptak járadékot. Hangsúlyozta azonban, hogy csak az alacsonyabb nyugdíjak esetében tartotta szűkségesnek azok ötszörösére emelését, míg a magasabb nyugdíjaknál az emelés szorzószámát degresszív alapon csökkenteni javasolta s az évi 72 000 pengőt meghaladó nyugdíjak kötelező emelését nem írta elő. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. Lásd a 6830/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. augusztus 25. 5Î A Népjóléti Minisztérium 11 167/1945.11. sz. előterjesztése szerint a járadékra, továbbá az orvosok, alkalmazottak fizetésére, valamint a törökbálinti tüdőbeteggondozó és a balatonlellei gyógyüdülő helyreállítási költségeire kívánták fordítani a kért összeget. s * A Népjóléti Minisztérium 10 804/1945.11. sz. előterjesztése rámutatott arra, hogy az eredetileg sem kielégítő, általánosságban ha 60-100 pengő között mozgó öregségi, baleseti, rokkantsági járadék az árak nagyarányú emelkedése következtében mélyen alatta maradt annak a szintnek, amely a legszűkösebb létfenntartást biztosíthatta volna. Ezért a korábban élvezett járadék ötszörösére emelését javasolta. Felhatalmazást kért arra, hogy a baleseti járadékot az árszínvonal alakulása szerint rendelettel szabályozhassa, továbbá hogy - az inflációra tekintettel - a járadék kiszámításának alapjául szolgáló keresményt a korábbi jogszabályokban foglalt ötvenkét hét helyett négy hétben állapíthassa meg. Javaslatot tett az öregségi és rokkantsági járadék felemelése következtében jelentkező többletkiadás fedezésének módjára; javasolta ugyanakkor a járulékpótlék kirovására vonatkozó rendelet hatályon kívül helyezését. Végül a mezőgazdasági munkavállalók és hozzátartozóik részére folyósított öregségi és rokkantsági pótléknak az ipari alkalmazottakéval azonos mértékű emelését kezdeményezte. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. Lásd a 6820/1945. ME sz. rendelet, MK 1945. augusztus 25. 55 Lásd a 45/k. sz. mellékletet, valamint a 7080/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. szeptember 1. A rendelettervezet 4. §-a arról szólt, hogy a sokgyermekes anya, - amennyiben arra más címen nem igényjogosult - az államvasutakon és a kezelésükben lévő magánvasutakon külön menetdíjkedvezményben részesítendő. A kedvezmény mértékét és az igénybevétel módját a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a népjóléti miniszterrel együtt állapította volna meg. 91