Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 44. 1945. augusztus 13 58
44. 1945. augusztus 13. német származású elemek is voltak. Figyelembeveendő továbbá az is, hogy azok a német származású elemek, akik 1941-ben magukat magyar nemzetiségűnek vallották, az akkori viszonyok között komoly kockázatot vállaltak s így a népszavazásnál tanúsított magatartásuk a magyarság mellett való kiállást jelentette. Figyelemmel a fentiekre és arra is, hogy a német nemzetiségűek között is vannak baloldaliak, a magyarokkal összeházasodott és egyéb, a kitelepítés alól mentesítendő elemek, megállapítható, hogy a jelenlegi Magyarország területéről kitelepítendő németek száma semmiesetre sem haladja meg a 300 000-t. Ha tekintetbe vesszük azt is, hogy különösen a német férfilakosság jelentős része a megvert német hadsereggel együtt elhagyta az ország területét, valószínűnek látszik, hogy a kitelepítendő német lakosság száma tekintetében a magyar kormány 1945. évi május hó 26-i jegyzékében megadott 200-250 000 fő látszik reálisnak. Minden egyéb szemponttól eltekintve, semmiképpen sem látszik kívánatosnak, hogy a demokratikus Magyarország kormánya tisztán származásbeli ok miatt kollektív büntetést alkalmazzon és ezzel tulajdonképpen annak a faji alapon álló hitlerizmusnak elveit tegye magáévá, amely országunkat katasztrófába döntötte. Ha Magyarország sponte sua 51 a kollektív felelősségrevonás alapján járna el, ezzel olyan praecedenst teremtene, amely adott esetben könnyen a szomszéd államokban lakó magyar kisebbség ellen fordítható. A fentiek mérlegelésével a magyar kormánynak az lehetne az álláspontja, hogy a maga részéről továbbra is fenntartja azoknak a németeknek kitelepítése iránti kérelmét, akik a magyar haza ügyét elárulták. Ha azonban a potsdami tanácskozásra összeült hatalmak a németség kitelepítését nem a bűnösségi kritérium, hanem kizárólag a népi származás elve alapján tartanák szükségesnek, akkor a magyar kormány kérhetné, hogy a szövetséges főhatalmak ezt kifejezetten elrendeljék. Feltétlenül rá kellene azonban mutatni arra, hogy azok a német származású személyek, akik magukat 1941-ben nem német nemzetiségűnek vallották, csupán a származást kutató fajelmélet alapján volnának németnek minősíthetők. Tekintettel a magyar kormányra háruló nagy felelősségre, mindenképpen kívánatos volna, hogy a németek kitelepítésének ügyében a kritériumokat is meghatározó írásbeli közlés történjék a potsdami döntésben részt vett főhatalmak részéről. A kérdés elvi része mellett kívánatos volna már most arra rámutatni, hogy a kitelepítés technikai lebonyolításához jelentékeny vasúti gördülő-anyagot és egyéb járműveket kellene kapnunk, mert a jelenleg rendelkezésre álló szállítóeszközök az ország normális szükségletének biztosítására sem tekinthetők elégnek. Budapest, 1945. augusztus 13. Kertész" MOL XIX-J-1-a Be 1945.11.28. 42/res Gépelt tisztázat karbonpapírral készített másolata, Kertész István saját kezű aláírásával. Az irat előadóívén a következők olvashatók: 51 saját magától 52 Kertész István (1904-1987) nemzetközi jogász, diplomata. 1945-től a Külügyminisztérium békeelőkészítő osztályának vezetője. 1946-ban a magyar békedelegáció főtitkára, 1947-ben római magyar követ, 1947 szeptemberében lemondott az állásáról; az Egyesült Államokban élt. 73
