Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

II. sz. Függelék. A gazdasági miniszteri értekezletek (gazdasági minisztertanácsi ülések) jegyzőkönyvei és irományai 575 - II.F. 12. 1945. október 22 618

II. F. 12. 1945. október 22. IL F. 12. Jegyzőkönyv felvétetett a gazdasági miniszteri értekezlet 1945. évi október hó 22-én az újjáépítési miniszter dolgozószobájában tartott üléséről. Jelen voltak: Nagy Ferenc újjáépítési miniszter, mint elnök, Oltványi Imre pénzügyminiszter, Gerő Ernő kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, Rónai Sándor közellátásügyi miniszter, Kárász Artúr, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Kelemen Gyula államtitkár, a távollévő iparügyi miniszter képviseletében, Antall József államtitkár, mint jegyzőkönyvvezető, Haimann János

1 a Szakszervezeti Tanács titkára, mint meghívott szakértő. [1] [Nagy Ferenc] Az újjáépítési miniszter megnyitja az ülést és bejelenti, hogy az iparügyi miniszter a napirend előtt óhajt foglalkozni a munkabér-helyzettel. [Oltványi] A pénzügyminiszter tiltakozását jelenti be az ellen, hogy a minisztertanács határozatával ellentétesen a munkabérszínvonal megállapító bizottság szervezésére vonatkozó rendelet

2 a bizottság hatáskörét a minisztertanács megjegyzésével szemben tágabban határozta meg, így nevezetesen a bizottságot feljogosította a köztisztviselők fizetésének véleményezésére is. Haimann János meghívott szakértő előadja, hogy a Szakszervezeti Tanács kezdettől fogva infláció-ellenes bérpolitikát óhajtott folytatni, annak reményében, hogy az árpolitikában hasonló rendszabályokat alkalmaznak. Meg kell azonban állapítani, hogy az áremelkedések olyan arányúak, hogy a munkásság ma már legelemibb szükségleteit sem tudja béréből fedezni. A bérek alacsonyan tartásának politikáját nagymértékben megnehezíti az is, hogy elsősorban az építőiparban az állami szervek építkezései során az egyes építtető hatóságok versenyeznek egymással és felverik a béreket. így az építőiparban abnormális[an] magas bérek alakultak ki. A munkabérszínvonal megállapító bizottság első ülésén a szakszervezet részéről az a kívánság merült fel, hogy a bérek tovább ne emeltessenek, viszont a közellátási miniszter jegyrendszer útján biztosítsa a minimális szükségletek kielégítését. A közellátásügyi miniszter azonban csak kenyér, liszt és burgonya juttatását tudja biztosítani a közvetlen jövőben és bizonyos késedelemmel zsiradékot, olajat. Ilyen körülmények között kénytelenek lesznek pénzvonalon keresni a kérdés megoldását és újabb 100 %-os emelést kérni. A munkás' Haimann János műszerész 1917-től szervezett munkás, 1922-től 1944-ig a Műszerészek Szervező Bizottságának elnöke volt. 1944-ben letartóztatták. 1945-ben a Vasas Szakszervezet központi vezetőségének és a Szakszervezeti Tanácsnak a tagja lett. 1946 augusztusától az OTI vezérigazgatóhelyettese, 1948 áprilisától a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének főtitkárhelyettese, 1950-től gyárigazgató volt. 2 Lásd az 59. sz. jegyzőkönyv 4. napirendi pontját. 618