Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
II. sz. Függelék. A gazdasági miniszteri értekezletek (gazdasági minisztertanácsi ülések) jegyzőkönyvei és irományai 575 - II.F. 8. 1945. szeptember 21 599
II. F. 8 1945. szeptember 21. [11] Rónai Sándor közellátásügyi miniszter ismerteti előterjesztését a magyar-orosz árucserével kapcsolatos árproblémák megoldásáról. (L.: 6. számú melléklet.) A gazdasági miniszteri értekezlet ezzel kapcsolatban úgy határozott, hogy elvben elfogadja az előterjesztésben javasolt árkiegyenlítés rendszerét, azonban felkéri a minisztert, hogy a bérmunkák tekintetében külön előterjesztésben ismertesse elgondolását. 14 [12] Kárász Artúr a Magyar Nemzeti Bank elnöke ismerteti előterjesztését a valutapolitikával kapcsolatban. (L.: 7. sz. melléklet 15 ) A gazdasági miniszteri értekezlet a maga részéről is fontosnak látja a kereskedelmi szerződéseknek fizetési egyezménnyel való kiegészítését. Ezzel kapcsolatban felkéri a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztert, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól kérjen engedélyt egyelőre Romániával és Csehszlovákiával való fizetési egyezmények kötésére. Megállapítja a gazdasági miniszteri értekezlet, hogy nemes devizák biztosítása szükséges, ezért felkéri a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztert, kérje a Szövetséges Ellenőrző Bizottság hozzájárulását a Svájccal és Svédországgal való árucsere felvételéhez. 14 Az előterjesztés nincs a jegyzőkönyv mellett s azt más irategyüttesben sem sikerült megtalálni. A közellátásügyi miniszter egy 1945. október 18-án kelt előterjesztésében azonban összefoglalóan ismertette ezt. E szerint a szeptember 21-én tárgyalt előterjesztésében rámutatott arra, hogy az orosz behozatal az áralakulást döntően befolyásolhatja, ezért javasolta, hogy a szerződésben szereplő és az államközi elszámolás céljából felvett dollárösszegtől függetlenül az exportőr felé olyan pengőárak érvényesüljenek, amelyek egyrészről a belföldi fix áraknak járulékos exporthaszonnal növelt összegéből, szabadforgalmi cikkeknél pedig a kivitelre kerülő áru felvásárlási árából adódnak, a behozatalra kerülő nyersanyagok pedig belföldön olyan pengőáron legyenek elszámolandók, amelyek a kialakítandó belföldi árszintbe beilleszthetők. A gazdasági miniszteri értekezlet által kért további (október 18-án megfogalmazott) javaslata arra irányult, hogy a kivitelre kerülő kész árukat az erre a célra létesített intézmény (Magyar-Orosz Külforgalmi Rt.) bérmunkában dolgoztassa fel úgy, hogy a bérmunka fejében az országban maradó kb. 1400 vagon nyers pamut annyiba kerüljön, mint a kiszállításra kerülő készáruk bérmunkája. így, mint állította, az állam, illetve az erre a célra létesített intézmény olyan mennyiségű nyersanyaghoz juthat, amelyből megoldható az ipari munkásság, a bányászok és a mezőgazdasági lakosság ruhaellátása - a munkabérhez viszonyított áron, sőt, az e célra biztosítandó 600 vagon nyerspamut nemcsak az adott évi, de a következő évi mezőgazdasági árukompenzáció lebonyolítására is fedezetül szolgálhat. (MOL XIX-L-1-h 1945-85 989) 15 A Magyar Nemzeti Bank iratai között található memorandum rámutatott arra, hogy a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium a tökéletes elszigeteltség stádiumában volt, amikor a külkereskedelem alapjait kellett lerakni: a szomszédos államokkal lebonyolítandó legprimitívebb árucsere révén kísérelte meg a nélkülözhető cikkek kivitele fejében a legszükségesebb behozatali igények kielégítését. Bebizonyosodott azonban, hogy pénzügyi és hitelpolitikai eszközök nélkül a külkereskedelmi lehetőségek nagyon korlátozottak. Javasolta, hogy a külkereskedelmi megállapodásokat, a múlthoz hasonlóan, fizetési egyezményekkel kapcsolják egybe, ami önmagában véve is szükségessé teszi a devizapolitikai irányítás bevonását, ezen túlmenően a szabad devizaszerzés lehetőségének biztosítását. Főleg azért tartotta kívánatosnak ez utóbbi szempontok érvényesítését, mert az újjáépítés és a jóvátétel céljára sok olyan cikk behozatala vált szükségessé, amelyet csak deviza ellenében lehetett beszerezni. Kérte, hogy a Magyar Nemzeti Bank a devizapolitikai szempontok érvényesítése érdekében kapja vissza a külkereskedelem irányításában a múltban vitt jelentős szerepét. (MOL XXIX-L-1-d 1945 9. tétel, 1. doboz) 605
