Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
II. sz. Függelék. A gazdasági miniszteri értekezletek (gazdasági minisztertanácsi ülések) jegyzőkönyvei és irományai 575 - II.F. 6. 1945. augusztus 30 589
77. F. 6. 1945. augusztus 30. EU] Bán Antal iparügyi miniszter ismerteti előterjesztését az iparvállalatok azon tartozásainak rendezésére nézve, melyek a győri program alapján folyósított beruházási kölcsönökből keletkeztek. (L.: 6. sz. melléklet 12 ) A gazdasági miniszteri értekezlet a következő határozatot hozta: Tekintettel arra, hogy a számbajövő iparvállalatok jelentős részében külföldi tőke is érdekelt, felkéri az iparügyi minisztert arra, hogy a kérdést részletes kimutatások alapján előkészítve hozza újra a gazdasági miniszteri értekezlet elé. VII. [12] Kárász Artúr a Magyar Nemzeti Bank elnöke ismerteti előterjesztését a közületi és magánhitelek szétosztásáról, kapcsolatban az újjáépítéssel. (L.: 7. sz. melléklet 13 ) A gazdasági miniszteri értekezlet a következő határozatot hozta: A közületi és magánhitelek szétosztását az érdekelt minisztériumok államtitkáraiból álló, rendszeresen összeülő értekezlet fogja végezni. Ennek adminisztrációját az Újjáépítési Minisztérium kebelén belül létesítendő titkárság fogja lebonyolítani. A rendszer kiépítésével kapcsolatos technikai kérdésekre vonatkozólag az újjáépítési miniszter a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértőleg tervezetet készít és azt a gazdasági miniszteri értekezlet egyik ülésén bemutatja. 14 12 Az Iparügyi Minisztérium 1945. augusztus 29-én kelt előterjesztése megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Ebben rendelet kiadására tett javaslatot, amellyel azt kívánta elérni, hogy a hosszúlejáratú hitelekből eredő tartozásokat az iparvállalatok alaptőke felemelés útján nyert részvényeikkel egyenlítsék ki. Egyben célul tűzte ki: 1. a hosszúlejáratú beruházási hitelek értékállandóságának biztosítását; 2. a német tőkeérdekeltségekkel kapcsolatban - amennyiben ezek a potsdami határozatok értelmében a szövetségesek tulajdonába mennek át - tiszta helyzetet kívánt teremteni, hogy a magyar állami tőkeérdekeltségéből eredő jogok nemzetközi relációban is pontosan, a részvények arányában meghatározást nyerjenek; 3. hogy a jóvátétel és az újjáépítés érdekében az adós vállalatoknál a kincstár irányító befolyást nyerjen. Igyekezett eloszlatni az előterjesztés azokat az aggályokat, amelyek az értdekelt részvénytársaságok közgyűléseinek összehívását illetően, továbbá a vállalatok tulajdonarányának megváltozása, a szövetséges hatalmak állampolgárainak érdekvédelme, vagy az intézkedésnek a szocializálás irányába tett lépéskénti értelmezése kapcsán felmerülhettek. Hangsúlyozta, hogy a győri program kapcsán nyújtott hitelek rendezését célozta elsősorban a kezdeményezés. " A Magyar Nemzeti Bank előterjesztése megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Ez hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fellépett hiteligénylési hullám következtében vált szükségessé a hiteligények kielégítésének újabb szabályozása. A javaslat szerint - az állam várható hiteligényeinek szem előtt tartásával havonta kellene megállapítani a magánkezdeményezés részére rendelkezésre bocsátható hitelvolument, amelyet a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem között a gazdasági minisztertanács által javasolt új szerv, az államtitkári graemium osztana szét - a szaktárcák javaslatainak figyelembevételével. Az elosztásnál alapvető szempontként kívánta érvényesíteni, hogy a nyersanyagok, a munkaerő és a termelői kapacitás milyen mértékben áll rendelkezésre a hitel felhasználását illetően. 14 Lásd a II. F. 10. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 594
