Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
II. sz. Függelék. A gazdasági miniszteri értekezletek (gazdasági minisztertanácsi ülések) jegyzőkönyvei és irományai 575 - II.F. 5. 1945. augusztus 23 588
ZT. F. S. 1945. augusztus 23. II. F. 5. 1945. augusztus 23. 1 1 A gazdasági miniszteri értekezlet ügyrendjének megállapítása. 2 2 A gazdasági államtitkári értekezletek rendszeresítésének előkészítése. 3 3 A hitelek átértékelése. 4 4 A folyósított hitelek rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése. 5 5 Az akcióhitelek feltételeinek egységesítése. 6 1 Az újjászervezett gazdasági miniszteri értekezlet első ülésének időpontját eredetileg augusztus 21-ére tűzték ki, mint ez a MOL XIX-K-1-b 1945-7858 sz. iratból kitűnik; a Földművelésügyi Minisztériumban erre a meghívóra vezetett feljegyzés szerint az időpontot 23-ára tették át. Ugyanebből az ügyiratból volt megállapítható az értekezlet 1. és 2. napirendi pontjának tárgya. 2 Lásd a 27. sz. jegyzőkönyv 15. napirendi pontját és a 27/d. sz. mellékletét, továbbá a 42. sz. jegyzőkönyv 51. napirendi pontját és 42/d. sz. mellékletét, valamint a XIX-D-1-a 1945-I.b-955 sz. iratot. Ez utóbbi feljegyzés szerint a gazdasági miniszteri értekezlet minden héten csütörtökön délután 3 órakor az Újjáépítési Minisztérium épületében tartotta megbeszéléseit. Titkárságának vezetője Saláta Kálmán szakelőadó lett, iktatását Kiss Szilárd nyugalmazott segédhivatali főigazgató vezette. 1 Lásd a II. F. 10. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját, valamint Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai (1945-1946). Szerk. Boreczky Beatrix. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987. c. kötet 43. p. 4 Az előterjesztés rámutatott arra, hogy a pénz vásárlóerejének rohamos csökkenése folytán az átértékelési feltétel nélkül nyújtott hitel tulajdonképpen ajándék a hitelt igénybevevőnek, továbbá, hogy az átértékelés remélhetőleg visszafogja a spekulatív célú hiteligénylést, csökken az elhelyezést kereső pénz, nem keresi annyira az árut a piacon s így nem hajtja fel az árakat, végül reményét fejezte ki, hogy azok, akik átértékelési feltétellel vesznek fel hitelt, nem lesznek érdekeltek a pénzromlásban. Eldöntendőnek jelezte az előterjesztés, hogy az átértékelést alkalmazzák-e a rövidlejáratú hitelekre is, vagy csak : a hosszúlejáratúakra; mindig azonos, vagy a hitel természete szerint változó kulcs szerint történjék-e az átértékelés; mi legyen az alapja az átértékelésnek, a hitel révén beszerzett áruk árának a visszafizetéskor kialakult ára, vagy esetleg valami más; csak új hiteleknél alkalmazzák-e az átértékelést, vagy a régiek esetében is. Általában a kihitelezett összegek 100 %-os átértékelését javasolta, kivéve a népjóléti akciók hiteleit. (MOL XIX-D-1-a 1945-14-28 150) 5 Az Újjáépítési Minisztérium 28 187/1945. sz. előterjesztése hangsúlyozta, hogy mind az akcióhitelek, a magánhitelek és a helyreállítási hitelek, mind pedig a közületi hitelek esetében szükséges annak ellenőrzése, hogy a kapott összegeket az érdekeltek rendeltetésszerűen használják-e fel, nem végeznek-e belőlük olyan munkálatokat, amelyek megakadályozása közgazdasági szempontból indokolt lenne. Kérte annak kimondását, hogy 1. a 100 000 pengőnél magasabb összegű hitel esetében az ellenőrzésre feltétlenül kerüljön sor; 2. az ellenőrzés szerve a magángazdaság területén a Pénzintézeti Központ legyen; 3. az épülethelyreállítási célokat szolgáló közületi hitel esetében pedig az Országos Építésügyi Kormánybiztos végezze az ellenőrzést. Az előterjesztés kísérőlevelére a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumban vezetett feljegyzés szerint a javaslatot az 1945. augusztus 23-án tartott gazdasági minisztertanács elvileg elfogadta. (MOL XIX-G-1-a 1945-8995) Az ügyben hozott határozat megtalálható a Magyar Nemzeti Bank iratai között. (MOL XXIX-L-1-d 9. tétel - 1. doboz.) 6 Az előterjesztés rámutatott arra, hogy a hitelt igénybevevő gyakran nem arra a célra használta azt fel, amire kérte. Ezt lehetővé tette az a rendszer, hogy a folyósítás az engedélyezéssel egyszerre történt, tekintet nélkül arra, hogy mikor használta fel a vállalat a kért célra. Mivel pedig az átértékelés a hitel folyósításakor kezdődött, egyes vállalatok, nehogy veszítsenek - ha csak átmenetileg is - spekulációs befektetésekbe kezdtek. így az állami hitelakció „kóbor-tőkék" keletkezését tette lehetővé. Ezért javasolta, hogy a hitel folyósítása részletekben, a tényleges felhasználásnak megfelelő időben történjék, másrészt, hogy az átértékelés kezdete a tényleges felhasználás időpontja legyen; hogy ha nem tudta felhasználni a vállalat a hitelt, az átértékelés elkerülése céljából, határidő előtt is visszafizethesse; javasolta továbbá az akcióhitelek feltételeinek egységesítését, a hitelek központi nyilvántartását, továbbá, hogy a hitelkérelmek a felhasználás célját, ütemezését pontosan jelöljék meg; végül javasolta, hogy határozzák meg azt, hogy az egyes iparágak milyen keretben részesülnek az akcióhitelből. (MOL XIX-D-1-a 1945-14-28 316) Lásd még a 63. sz. jegyzőkönyv 17. és a 64. sz. jegyzőkönyv 57. napirendi pontját. 588
