Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

II. sz. Függelék. A gazdasági miniszteri értekezletek (gazdasági minisztertanácsi ülések) jegyzőkönyvei és irományai 575 - II.F. 1. 1945. március 10 576

//. F. 1.1945. március 10. minden eddigi szállítása után a kormánytól az új árat kapja meg. Ebben a teljesen abnormális helyzetben sürgősen kellene valamit tenni. Először az ipar és a föld termelési árainak, másodsorban pedig a bér és az ár összehangolása terén. Nagyon nehéz megállapítani az árszínvonalat, mert nem vagyunk tisztában a mezőgazdasági termelés költségeivel. A mezőgazdasági árakat rögzíteni kell s a termelést igénybe kell venni. Ez tulajdonképpen nem értékesítés, hanem árucsere. Létesíteni kellene egy kiegyenlítő alapot. Az elsőrangú szükségleteken kívül minden más árut szabadon lehessen értékesíteni, legfeljebb meg kellene terhelni valamilyen adóval a kiegyenlítő alap javára. A búzaár megállapítását sürgősnek tartja, mert a vidék már nyugtalankodik. Rákosi Mátyás: Sajnálja, hogy korábban nem tudhatta meg az értekezlet pontos tárgyát, mert akkor jobban felkészülhetett volna reá. Egy dolgot le kell szögezni, hogy az alapélelmiszer árakat meg kell állapítani, mégpedig a tavalyinál magasabban, s ezen az alapon valamilyen összhangot biztosítani. Szerinte ezen túl ma még nem lehetne elmenni. A budapesti közélelmezési kormánybiztossal bejárta a tiszántúli részeket s úgy tapasztalta, hogy az állam és Budapest céljaira 60 pengőért szívesen adják a búzát. Attól fél, ha nem fogják erős kézzel az árakat, akkor igen kellemetlen verseny indul meg, amit a húszas évekből már ismerünk. Ma a budapesti ipari munkás nem tudja fedezni szükségleteit, tehát a parasztság se kívánja ezt a teljes mértékben. Ne vegyük alapul a szükségletek kielégítését, rögzítsük a legszükségesebb árakat s azonfelül adjunk a parasztságnak szabadkezet a többi áruk árának megállapításánál. Mi csak azt kérjük, hogy ez a rögzített ár ne legyen túl magas. A búzánál 60 pengőre gondolok. Veres Péter: 80 pengőt javasol. Vásáry József: A kisember nem a búzából élt meg. Összeállította az iparcikkek árait és a termények árait a 39-es árak alapján, a búza ára 20 P, a ruháé pedig 70 P volt. Ma a búza ára 40 P a legolcsóbb ruháé pedig 3000 E A Mezőgazdasági Kamara a búza árát 140 P körül kívánja megállapítani. A Földműves Szakszervezet 140 pengős búzaárról beszél. Az összhangot meg kell teremteni, mert az iparban már 7,5 pengős órabért is fizetnek. Jancsár József: Ha az ár és bérszintet szabályozzuk, akkor a forgalom irányításába is be kell nyúlni. Szabó István: A szakszervezetek már régebben foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Törekvésük az, hogy az ár rögzíttessék. Ennek következtében természetes, hogy a szabadkereskedelem teljes kikapcsolását tartják szükségesnek, mert a meglévő készleteket kell igazságosan felosztani. Csereforgalomra gondol. Veres Péter: Szintén a cserekereskedelem mellett van. A kormánynak nincs más feladata, mint hogy igazságosan elossza a készleteket, hogy főleg a dolgozók kapjanak. A dolgozó munkásság és a parasztság között valóban szükséges egyensúly-helyzetet állapítsák meg, ennél többet most nem lehet csinálni. Pozsgay Gyula: Meg kell állapítani az elsőrendű közszükségleti cikkeket. Ha túlmagasra értékeljük, akkor a jóvátételre fizetendő 300 millió dollár sokkal több lesz. Meg kell állapítani a rendelkezésre álló készleteket. Szongoth Miklós: A mai hírszerzési lehetőségek mellett nincs mód arra, hogy a készleteket meg tudjuk állapítani. Szükség van kötött árrendszer mellett kötött forgalomra is. A kereskedelem elvileg szabad kell, hogy maradjon. Mindenki bekapcsolódhátik, de kell egy összefogó szervezet, amelyik ezeket összekapcsolja. Szerinte fenn 579 /