Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

II. sz. Függelék. A gazdasági miniszteri értekezletek (gazdasági minisztertanácsi ülések) jegyzőkönyvei és irományai 575 - II.F. 1. 1945. március 10 576

//. F. 1. 194S. március 10. Veres Péter a szabad felvásárlási elvet tisztára képtelenségnek tartja, mert nincs szállítási lehetőség. A parasztság belenyugodott abba, hogy a kormány a közélelmezési felvásárlásokat eszközli, méltányos volna azonban, hogy az ellenértékül adott bonokat a búza árának esetleges emelésekor annak megfelelően váltsák be. [Miklós] A miniszterelnök közbeszól, hogy erre már minisztertanácsi határozat van.

3 Veres Péter továbbá előadja, kívánatos volna, hogy a gazdák az adót terményben is fizethessék. [Nagy Imre] Földmívelésügyi miniszter: Többször foglalkozott a minisztertanács ezekkel a kérdésekkel s elhatározta, hogy gazdasági tanácsot fog felállítani, amelyik az egész kérdést együttesen fogja megtárgyalni.

4 A gazdasági tanács még nem alakult meg. Nem hiszi, hogy a mai ülésen dűlőre tudjuk vinni a kérdést, mert még nincs kellően előkészítve. Első kérdés a mezőgazdasági cikkek árkérdése, az árszínvonal megállapítása. A második pedig az agrárolló megállapítása. Fontos leszögezni, hogy kevés a mezőgazdasági árukészlet, másrészt pedig az elkövetkező években olyan terméskészletekkel nem fogunk rendelkezni, hogy szabad áruelosztással számolhasunk. A kormány vásárolja fel a terményeket és ossza el igazságosan a szükségesnél kevesebb készleteket. Milyen színvonalon rögzítsük az árakat? A Mezőgazdasági Kamara 140-150 pengős búzaárat hozott ki tudományos alapon. Alapul a búzaárat kellene elfogadni, egyébként azonban még nem tudtak állást foglalni. Ha kiindulunk az 1938-as mezőgazdasági árakból és a 28-30 pengős búzaárat arányba visszük az akkor fennállott többi árakhoz - mechanikusan nem lehet, mert nagy eltolódások történtek és még várhatók is - talán helyes úton járnánk. Az agrárolló megállapításánál először meg kellene állapítani, hogy az akkori mezőgazdasági terményárak hogy aranylottak a többi árakhoz. Ebből kellene mindent felépíteni. Ez nem végleges véleménye, csak felveti tárgyalási alapul. [Fásáry] Pénzügyminiszter megismétli korábbi értekezleten elhangzott álláspontját, hogy a gazdasági életet hipotézisekből kiindulva szabályozni nem lehet, hanem mindig csak a valóságból. Az árszínvonal megállapítása szükséges, de azt a gazdasági élet jelenségeitől elvonatkoztatva tenni jó eredménnyel nem lehet. Nálunk a mezőgazdasági árszínvonal megállapítása állandóan politikai okokból történt. Irreleváns volt, hogy a mezőgazdaság megkapja-e munkájáért az eredményt, mikor a kormányok azt a kijelentést tették, hogy nem érdekli őket, mennyibe kerül a búza előállítása, ők megállapították, mennyiért lehet elszámolni a gazdasági helyzettől függetlenül. Meg kell állapítani, mennyibe kerül most a termelési produktum előállítása, azt kell alapul venni. A búzának hivatalos ára 40 pengő, de ily áron forgalomban nincs. Ehhez a forgalomban nem lévő búzaárhoz hozzáalakultak a munkabérek is. Ma már ilyen munkabérek nincsenek. Meg kell állapítani a mostani termeléssel jogosan felszámítható árakat, ehhez kell számítani az ipari árakat és a tisztviselői fizetéseket is. Ha ez megvan, akkor megkapjuk azt az alapot, amelyen kiindulva indexszámokkal már boldo1 Lásd a 12. sz. jegyzőkönyv 14. napirendi pontját. 4 Lásd all. sz. jegyzőkönyv 3-6., valamint a 12. sz. jegyzőkönyv 13-14. napirendi pontját. Az utalás az Országos Gazdasági Tanács létrehozására vonatkozhatott; erről lásd a 20. sz. jegyzőkönyv 7. napirendi pontját. A földadó terményben való fizetéséről lásd a 38. sz. jegyzőkönyv 18. napirendi pontját, illetve a 4300/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. július 8. 577