Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 43. 1945. augusztus 8 31
43. 1945. augusztus 8. rendeletben 61 szervezett egyetemi szociális tanfolyamoktól, amelyek fenntartását a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium - egy rövid előzetes tárgyalás folyamán ugyancsak feleslegesnek minősített [e]. Az állami szociálpolitika a dolgozó néposztályok szociális helyzetének megjavítását közfeladatként csak úgy láthatja el, ha demokratikus alapon az érdekeltek is megfelelő véleménynyilvánító és javaslattevő szervek lehetnek. A szociális segítésnek a jövőben a dolgozó néposztályok nemcsak tárgyai, hanem egyúttal alanyai is. Ezt a tisztán demokratikus felfogást kívánja a rendelet biztosítani az Országos Szociálpolitikai Tanács és a törvényhatósági szociálpolitikai tanácsok, alsóbb fokon pedig a megyei városi, járási és községi szociálpolitikai bizottságok létesítésével. (11-13. §) Ezek keretén belül minden politikai és társadalmi szervnek aktív véleménynyilvánítási és javaslattételi szerepet kíván a rendelet biztosítani. A taglétszám megállapításánál arra voltam figyelemmel, hogy ne egy nagy, inaktív és szóáradatba fúló testület létesüljön, hanem az oda kinevezettek valóban biztosítékot nyújtsanak arra, hogy komoly és értékes tényezői az állami szociálpolitikának. A tervezet 17. §-ában a Pénzügyminisztérium illetékosztályának kifejezett kívánságára oly szövegezést alkalmaztam, hogy a szociális juttatásokkal kapcsolatos illetékmentesség a számlákra nem terjed ki. Véleményem szerint az a juttatások drágítását vonja maga után, amelynek terhét végeredményben az államkincstár fogja viselni, ezért helyesnek tartanám ennek megváltoztatását, azaz az illetékmentességnek a szociális juttatásokkal kapcsolatos számlákra való kiterjesztését. Rá kell mutatnom arra is, hogy az 1940:XXIII. törvénycikk 2. §-ának (2) c. pontja általános említést tesz a közjóléti szövetkezetekről, amelyek ténykedését a 3500/1941. ME sz., illetőleg alapszabályait a 700/1941. BM sz. rendelet szabályozta. 62 Köztudomású, hogy a közjóléti szövetkezetek valójában és egész szerkezeti felépítésükben álszövetkezetek voltak és a fenti rendeletekkel a magyar szövetkezeti jogrendszerbe tételesjogilag [, mint] álszövetkezeti közintézmény illesztetett bele. Nyilvánvaló, hogy demokratikus államéletünk kialakításakor, amikor a legteljesebb őszinteséggel kívánjuk állami törekvéseinket és feladatinkat kifejezésre juttatni, ilyen álintézmények is átszervezésre szorulnak. A rendelet életbelépése után előterjesztem a közjóléti szövetkezetek átszervezésére vonatkozó rendelettervezetet, amely megszünteti ezt a „hatóságimagán" - „szövetkezeti állami-támogatott" alakulást. Ellenben magát a szervezetet, mint gazdasági lebonyolító szervet (pl. egyesületet) fenn kívánom tartani, mert a szociális segítőakciók lebonyolítása ezt feltétlenül kívánatossá teszi és az újjáépítés munkájában a legutolsó hónapok beszámolói arról győztek meg, hogy a közjóléti szövetkezetek - különösen az újonnan földhözjuttatottak gazdasági és szociális megsegítése terén - jelentős munkát végeztek. Átszervezésük alkalmával úgy kívánom az új szervezetet kiépíteni, hogy az más kormányzati ágazatok sürgős gazdasági feladatainak elvégzésére is rendelkezésre állhasson és arra alkalmas legyen. Az állami szociális igazgatás szervezetének megalkotását a demokratikus Magyar41 Az egyetemi szociális Tanfolyamokról szóló 4150/1942. ME sz. rendeletet illetően lásd a MRT 1942.16201621. old.-t. 62 A 3500/1941. ME sz. rendelet (MRT 1941. 1114-1118. old.) a közjóléti szövetkezetekről szólt, míg a 700/1941. BM sz. rendelet (MRT 1941. 2158-2176. old.) a közjóléti szövetkezetek részére szolgáló alapszabálymintát tartalmazta. 56
