Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 63. 1945. október 25 478
63. 1945. október 25. 631b. sz. melléklet (a 63/33. napirendi ponthoz) 61 649/1945. szám IV.a. Minisztertanácsi előterjesztés A betételhelyezés alakjában végbemenő tőkeképződés ma még annyira kezdetleges, hogy a pénzintézetek erre a betétállományra támaszkodva hitelnyújtásra csak igen szűk keretek közt lennének képesek. A termelési hiteleknek ez idő szerint tulajdonképpen az állam, illetve a Magyar Nemzeti Bank a fő forrása, amely utóbbi a pénzintézetek által nyújtott hiteleket refinanszírozza. Azok, akik ilyen termelési hiteleket vesznek igénybe, végeredményben közpénzekkel gazdálkodnak, nem szenvedhet tehát kétséget, hogy ezeket a hiteleket rendeltetésüknek és a közérdeknek megfelelően kötelesek felhasználni. Ezeknek a szempontoknak érvényesítése a dolog természete szerint megkívánja, hogy a hitelek felhasználásának ellenőrzése maradéktalanul biztosíttassák. Ezért a tervezett rendelet, továbbfejlesztve a 2710/1932. ME számú rendeletet 39 (Rendeletek Tára 327. old.) - amely lehetővé teszi bármely pénzintézet vagy bankári cég könyveinek a Magyar Nemzeti Bank által vagy, ez utóbbinak megbízása alapján, a Pénzintézeti Központ által való megvizsgálását - a Magyar Nemzeti Bank illetőleg a Pénzintézeti Központ által foganatosítható könyvvizsgálatot kiterjeszti mindazokra, akik pénzintézettől vagy bankcégtől az 1945. évi április hó 1-je óta vettek fel, vagy a jövőben vesznek fel a termelés vagy a forgalom céljára megfelelő rendeltetésű kölcsönt. Nem volna a vizsgálat céljának elérése kellőképpen biztosítva, ha a könyvvizsgálat csak annál a személynél volna foganatosítható, aki a kölcsönt igénybe vette, vagy veszi. Adódhatik ugyanis olyan helyzet, amely a kölcsön megfelelő felhasználása céljából szükségessé teszi a könyvvizsgálatnak megtartását mindazoknál, akik az adóssal szemben magukat valamely áru szállítására kötelezték. A rendelet tehát a kölcsön felhasználásának ellenőrzését az egész vonalon biztosítja, nevezetesen mindazoknál, akik a kölcsön kapcsán a termelés műveletében, annak bármely szakában, részt vesznek. A gyakorlatban a helyzet többnyire úgy fog alakulni, hogy a könyvvizsgálatot a Pénzintézeti Központ fogja foganatosítani, amely erre szervezeténél fogva különösen alkalmas. A felülvizsgálati jelentést a rendelet szerint a PK meg fogja küldeni a Magyar Nemzeti Banknak és a Pénzügyminisztériumnak, ez utóbbi viszont a jelentés egy példányát esetleg annak a miniszternek, aki a hitel tárgya szerint illetékes. Hangsúlyozni kívánom, hogy a könyvvizsgálat egyedüli célja a hitelek rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése. Az itt szóban lévő könyvvizsgálat tehát semmi esetre sem lehet a megvizsgált vállalatok egész gestiojára kiterjedő vizsgálat. A könyvizsgálat költségei fejében a megállapított hitelösszeg három ezreléke jár. Ez az összeg aligha fogja a valóságos költségeket fedezni, viszont az adósoknak súlyosabb megterhelése nem látszik méltányosnak. (1. §) A könyvvizsgálat hatályosságát büntető szankciókkal is biztosítani kell. Ezért a A pénzintézeti havi kimutatások készítéséről intézkedő rendeletről volt szó. 491
