Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 62. 1945. október 24 423

62. 1945. október 24. kintetben sem tartalmaz korlátozást, hogy a magyar és a nemzetiségi nyelvű szöveg milyen sorrendben következzék egymás után. Egy látszik csak szükségesnek, az tudniillik, hogy a két nyelvű szöveget egyenlő nagyságú betűkkel írják. A 7. § végrehajtási rendelkezéseket tartalmaz és a korábbi jogszabályokat helyezi hatályon kívül. Külön indoklásra nem szorul. Kérem a minisztertanácsot, szíveskedjék hozzájárulni ahhoz, hogy a szóban levő rendelettervezetet, mint az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletét adhassam ki. MOLXIX-A-l-j 1945-III-10 128 Gépelt, aláírás és keltezés nélküli tisztázat karbonpapírral készített másolata. Az előterjesztés mellett megtalálható a kormánynyilatkozat szövege, ezt 62/f. sz. mellékletként közöljük. 62/f. sz. melléklet (a 62/30. napirendi ponthoz) [Kormánynyilatkozat a nemzetiségi oktatásügyről] Felkérem, szíveskedjék az alábbi szövegű nyilatkozatot kiadni hírlapi közzététel céljából és a rádión való közlés végett. „A magyar kormány újra rendezte a magyarországi nemzetiségek anyanyelven folyó oktatásának kérdését. A rendelet a korszerűség és a demokrácia követelményeinek jegyében készült. Megelégedéssel kell megállapítani, hogy a magyar törvények és rendeletek mindenkor igazságosan, méltányosan és emelkedett szellemben rendezték ezt a kényes és nehéz kérdést. Erről már az 1868. évi XXXVIII. te. 58. §-a és az 1868. évi XLIV. te. is tanúságot tesznek.

89 A nemzetiségeink oktatásának ügyében tehát - ha voltak a múltban esetleg sérelmek - ennek oka nem a jogszabályok rendelkezésében, hanem a helytelen végrehajtásban keresendő. A most kiadott 10 030/1945. ME számú kormányrendelet alapján már tíz nemzetiségi szülő kérésére elrendelik a nemzetiségi tanulók szüleinek megszavaztatását. A nemzetiségi szülők titkos szavazással döntenek abban a tekintetben, hogy gyermekeik számára tisztán anyanyelven folyó oktatást kívánnak-e a magyar nyelvnek, mint tantárgynak tanításával, vagy pedig az anyanyelvet csupán mint külön tantárgyat kívánják taníttatni. A magyar nyelvet ebben az esetben sem tanítják nagyobb óraszámban, mint a nemzetiségi nyelvet. Új nemzetiségi tanítási nyelvű népiskolát már akkor engedélyezni kell, ha az iskolába legalább 20 egy nemzetiséghez tartozó tanuló jelentkezik. A nemzetiségi tanítási nyelvű középfokú és középiskolai oktatást is biztosítani kell, ha osztályonként legalább 20 tanuló beiratkozik. A rendelet a legmesszebbmenőén biztosítja a hazai nemzetiségek szabadságát a 89 A népiskolai közoktatáséi szóló 1868. évi XXXVIII. te. 58. §-a kimondta, hogy minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást, amennyiben ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike. Vegyes ajkú községekben ez okból oly tanító alkalmazandó, aki a községben divatozó nyelveken tanítani képes. Népesebb községekben, ahol többféle nyelvű lakosok tömegesen laknak, amennyiben a község ereje engedi, különböző ajkú segédtanítókat kell választani. Az 1868. évi XLIV. te. a nemzetiségek egyenjogúságáról szólt. 464