Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 62. 1945. október 24 423

62. 1945. október 24. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 24 [Teleki] Vallás és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát a Győri Zenekonzervatórium államosítása tárgyában. [Oltványi] Pénzügyminiszter: A maga részéről csak akkor járul hozzá, ha a dologi kiadásokat Győr városa fedezi. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: A dologi kiadásokat a város mindenkor vállalja és ezek nem terhelnék az államot. Minisztertanács az előterjesztéshez azzal a kiegészítéssel járul hozzá, hogy pénzügyi vonatkozásban a pénzügyminiszter megjegyzése figyelembe veendő.

29 25 [Teleki] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Kara beszerzési csoportja részére 300 000 P forgótőke tárgyában. Minisztertanács a 300 000 P forgótőke engedélyezéséhez a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Kara beszerzési csoportja részére hozzájárult. 26 [Teleki] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát a tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet kibővítése tárgyában.

30 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 27 [Teleki] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát az üresedésben lévő és újonnan szervezett tanszékek összefoglaló tájékoztatása és személyi javaslatai tárgyában. 29 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 54 439/1945.

VII. sz. előterjesztése szerint a Győri Zenekonzervatórium és székesfehérvári fiókintézetének az államosításáról volt szó azzal, hogy az újvidéki ún. Délvidéki Konzervatórium jelentős zenepedagógiai ismeretekkel rendelkező s Magyarországra menekült tanári karát is a Győri Zenekonzervatórium foglalkoztassa. Az előterjesztés szerint a minisztérium nevezte ki a konzervatórium igazgatóját, tanári karát és egyéb személyzetét, míg Győr város szerződésileg kötelezte magát, hogy épületet biztosít, átadja a volt Győri Ének- és Zeneegyesület iskolai felszerelését és viseli az intézet dolgogi kiadásait, Székesfehérvár város pedig ugyanezt vállalta a kirendeltséggel kapcsolatban. 30 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 49 185/1945.V. sz. előterjesztésében felhívta a figyelmet arra, hogy az „ország nem engedheti meg azt a fényűzést, hogy egy ilyen kitűnően felszerelt és berendezett európai hírű intézetet kihasználatlanul hagyjon és - mint jelenleg - mindössze 3-4 tudományos kutató működjék benne." Rámutatott az ottani tudományos kutatások várható gazdasági jelentőségére, másrészt a természettudományi kutatók utánpótlásában az intézetre váró szerepre. Dr. Bernák Aladárt javasolta az intézet igazgatójává kinevezni, kérte továbbá 16 új tudományos és 29 segédszemélyzeti állás szervezésének, illetve 3 tudományos állású meglévő munkatárs magasabb besorolásának az engedélyezését. Kért továbbá egy autót és 2 millió pengőt az intézeti munka megindításához. Jelezte, hogy az intézet szomszédságában lévő hercegi kastélyt és parkot is az intézet kezelésében kívánja működtetni. Bemák Aladár (1901-1959) orvos, 1935-től budapesti egyetemi tanár, 1946-tól a tihanyi Biológiai Intézet igazgatója volt. 1948-tól Svédországban, majd Angliában dolgozott. 1954-től Ottavában az élettani intézet igazgatója volt. 433