Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 61. 1945. október 15 378

61. 194S. október 15. nyéket megkötni. Mivel kevésbé várható az, hogy minden ország kiküldöttei egymás­után ideérkezzenek vagy legalábbis ez igen hosszú időbe telne, éppen ezért az az egye­düli helyes mód, ha a Magyar Postának már amúgy is külföldön tartózkodó és éppen ilyenirányú szakképzettséggel is rendelkező megbízottai a minisztérium által meg­adott irányelvek szerint ezeket az egyezményeket legalábbis egészen az aláírás fokáig előkészítik. Ezeknél az egyezménytervezeteknél arra a fontos körülményre kell állan­dóan ügyelniök, amit éppen csak személyes tárgyalás során lehet elérni, hogy olyan módozatokat fogadtassanak el a külföldi igazgatásokkal, amelyek a Magyar Posta ré­szére a nemzetközi forgalmat nem csak lehetővé, hanem kedvező pénzügyi egyenle­gűvé is tegyék és így a leszámolásoknál ne a Magyar Postának kelljen nemes valutában megtéríteni a tartozási összegeket, hanem a lehetőség szerint a többi postaigazgatás fi­zessen az ő javára. Ezt pedig az átmenő forgalom Magyarországon át való terelésével lehetne elősegíteni, vagy elérni. Azonkívül a közeljövőben tartandó nemzetközi pos­tai-, távközlési- és rádiókonferenciákon is, szakszerűségi, nyelvtudási és pénzügyi okokból, a kiküldöttek lehetnének a Magyar Postának, valamint az ezzel kapcsolatos egyéb szerveknek a leghivatottabb képviselői. Mivel amúgy is Nyugat-Európában tar­tózkodnának, nem fordulhatna elő az az eset, ami a Londonban most folyó nemzet­közi rádióhullámhossz-értekezleten történt, hogy magyar delegátus hiányában esetleg Budapest I. jól bevált hullámhosszát elveszik, illetőleg a kért egyéb hullámhosszokat nem adják meg. 79 Az iroda felállítási helyével kapcsolatban megjegyzem, hogy Svájc a székhelye a nemzetközi postai-, távközlési- rádióegyesüléseknek és mindezideig, London és New-York mellett, központja volt a világ bélyegkereskedelmének is. Mindezeken kívül a kiküldöttek további feladata lehetne mindaddig, amíg a külön­böző állami és félállami szervek saját képviselői nem fejthetnek ki külföldön kellő te­vékenységet, hogy elsősorban a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium ügy­körével kapcsolatos nemzetközi teendőket ellássák, de szükség esetén más miniszté­riumok vagy szervek által ilymódon kellő ruganyossággal és különleges adminisztrá­ciós megkötöttségek nélkül elintézni óhajtott ügyeket képviseljék, illetőleg a szakkö­zegek által való tárgyalásra érett állapotba hozzák. Itt elsősorban a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium ügykörébe tartozó idegenforgalmi ügyekre gondolok, melyeket félhivatalos vonalon az IBUSZ Rt. képvisel, amelynek az egyik kiküldött, dr. Vitái Zoltán, amúgy is igazgatósági tagja, tehát ilyirányú kellő felhatalmazással is rendelkezik. Szóba jöhet továbbá a külkereskedelmi igazgatóság által kijelölendő feladatok elő­zetes tanulmányozása és az export-lehetőségekkel kapcsolatos konjunktúra- és piac­kutatás is, stb. A fent felhozott összes érvekre való tekintettel a külföldi bélyegértékesítő irodát márcsak azért is sürgősen fel kellene állítani, mivel megállapítottam azt, hogy az or­szág területéről nagyszabású bélyegcsempészés folyik. Ugyanis a nemesvalutáknak mai belföldi árfolyama annyira túlhajtottan magas a bélyegek belföldi árához képest, hogy ezt figyelembe véve, idegen pénznemekért Budapesten aránytalanul nagy érté­79 A Magyar Távirati Iroda közlése szerint 1925 óta a Budapest I. adásait az 549,5-es, a Budapest II. adása­it pedig a 288,5 hullámhosszon sugározta. A műsorszóró állomások hullámhosszainak újabb rendezése tárgyá­ban Londonban tartott konferenciára Magyarország képviselőjét nem hívták meg. (MOL XXVI-A-14, 1945. szeptember 24.) 415

Next

/
Thumbnails
Contents