Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 61. 1945. október 15 378
61. 194S. október IS. tek. Ilyen jelenségek mellett a választásokról már nem lehet elmondani, hogy tisztán folytak le. Meg kell kisérelni mégegyszer, hogy a légkört megteremtsék és a belügyminiszter annyi hosszú ígéret után állapítsa meg, hogy képes-e feladatát betölteni, védelmet nyújtani, mert ha megismétlődik az eset, úgy más formában vetik fel a kérdést. Az tény, hogy azok a gyilkosok, akiknek a rendőrségtől való eltávolítását hosszú idő óta követelik, még mindig helyükön vannak. [Miklós] Miniszterelnök: A pártok kezéből kicsúszik, és szervezett machináció mindaz, ami történt. A rendőrség pedig asszisztál. [Nagy Imre] Földtnívelésügyi miniszter. A legmélyebben sajnálkozik a történtek felett és elitéli azt. A Kommunista Párt is a legerélyesebben, drasztikusan igyekszik megakadályozni az effajta eseményeket. Azonban provokáció történik, így pld. Somogyban, ahol olyan agitáció folyik, ami direkt szovjetellenes. 17 [Nagy Ferenc] Újjáépítési miniszter. Ha valakinek a nevét közölni fogják, aki ilyen agitációt folytat, megfelelően el fog járni. Kéri a megfelelő adatokat, hogy eljárhasson minden rendzavaró törekvéssel szemben. [Bán] Iparügyi miniszter. A Szociáldemokrata Párt nevében is elítéli a történteket. Tiszta választás belső követelmény is, azonban a provokáció a reakció részéről már tűrhetetlen. Saját maga látta, hogy a választást követő napon a kisgazdapárti tömegek marxista csőcseléknek hívták a munkások tömegeit és fasiszta módon tartották üdvözlésre kezüket. Olyan szólamok is történtek, hogy ami a Munkáspárt Angliában, az a Kisgazdapárt Magyarországon. [Miklós] Miniszterelnök: Nem indokolt az, hogy mindenkit fasisztának tekintsenek. Maga Rákosi is úgy nyilatkozott, hogy a kis fasisztákat nem szabad üldözni. 18 Viszont a most felvetett dolgok csak mellébeszélnek a Kisgazdapárt panaszának és homályba viszik a felvetett kérdést. [Bán] Iparügyi miniszter: Az a véleménye, hogy nagy tévedés volt a széleskörű választójogi törvény. Elfelejtették, hogy 25 év reakciójával állunk szemben. Nyilasok hozzátartozói mind leszavaztak és érthető, hogy a demokrácia ellen. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Vissza kell térni az eredeti témakörhöz. Lehetetlenség a kormányzás, ha mellőzik a hivatalos szerveket. Munkarendet nem lehet kidolgozni. A szolnoki népgyűlésen felszólította a rendőrség vezetőjét, hogy a kisgazdapárti gyűlés rendzavarását akadályozzák meg. Azzal válaszolt az illető, hogy szólásszabadság van. Mindent homályban hagyunk, nem világítjuk meg a helyzetet az ország előtt és furcsa játék folyik akörül, hogy ki felelős a dolgokért. A felelősség az egész kormányé, nem pedig az egyes pártoké és ezt éppen a munkáspárti oldalról nem tartják be. [Erdei] Belügyminiszter: Az újjáépítési miniszter úr kérdés tárgyává tette vele szemben tud-e megfelelően fegyelmezni. Azt nem tudja megakadályozni, hogy ismétlődjenek a dolgok, csak egy bizonyos mértékig lehet képes erre, mert hangsúlyozza, hogy nem egyedül a rendőrség a hibás. 17 Kaposvárott szélsőséges megnyilvánulásokra került sor: 1945. október 7-én a szovjet hatóságok 14 egyetemi hallgatót letartóztattak, október 15-én a főispán ellen tüntettek. (MOL XIX-A-1-1-1945-75) 18 Rákosi a nyilvánosság előtt 1945. július 22-én a tatabányai bányászgyülésen szólt arról, „hogy a megszédített kisnyilasoknak amnesztiát kell adni és lehetővé kell nekik tenni, hogy visszatérjenek megint a rendes életmódba és megtalálják az utat az újjáépítésen keresztül a demokráciához." Hozzátette mindjárt: „Ha mi a kisnyilasoknak amnesztiát adunk, ez nem jelenti azt, hogy a nagynyilasokat annál kíméletlenebbül ne üldözzük." Rákosi Mátyás: A magyar demokráciáért. Harmadik kiadás. Szikra kiadás, Budapest, 1948. 67. p. 389
