Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 61. 1945. október 15 378

61. 1945. október IS. mokban pedig fordítva áll a helyzet. Ki kell emelni, hogy a Vörös Hadsereg ellátása rendkívül nehéz tétel és többet nem tud a kormányzat tenni, mint amennyit tesz. [Bán] Iparügyi miniszter: Híve a kötött gazdálkodásnak, de nem mernek megfelelően ezen eszközökhöz nyúlni. Korábban az Ideiglenes Nemzeti Kormány hozott olyan rendelkezéseket, amellyel 60 %-ban vette igénybe a textiltermelést s 40 %-ot meghagyott a szabad forgalomnak. Jelentős csereakciót, mintegy 300 millió pengő értékben a falu felé fordította, - a bányászok ruhaigényét kielégíti, - jóvátételt szolgáltat, megfogta az ipar az összes bakancstételeket, - lehetősége mutatkozik annak, hogy minden bányász ténylegesen egy pár bakancshoz jusson, tehát az Iparügyi Minisztérium komolyan vette a kötött gazdálkodásra való áttérést.

5 [Gerő] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: A szabad forgalom 40 %-át is kötöttség alá kell hozni. [Bán] Iparügyi miniszter: A fémnyersanyag felhasználásával szigorú kötött rendszereket alkalmaz az ipar. Senki sem kérdezte meg, miből fedezi ezeket a szükségleteket. [Miklós] Miniszterelnök: Most kapott értesítést arról, hogy a két jóvátételi hajónak az elkészítése nyersanyag miatt akadályokba ütközik. Felhívja erre a pénzügyminiszter figyelmét. [Bán] Iparügyi miniszter: A kötött rendszert alkalmazza az Iparügyi Minisztérium már a bőröknél is, holott erre nem is volt lényegében felhatalmazása. Két kormányrendelet alapulvételével és segítségével tért át a kötött rendszer alkalmazására. A négy alapanyagnál éspedig a szén, nyersolaj, vasfémek, villany, a kötött gazdálkodást maradéktalanul alkalmazandónak tartja. A villany nem döntő, mert az árak rendkívül alacsonyak és van vidék, ahol tízszeres a villanyár a fővároshoz viszonyítva. A szén pocsékolását meg kell akadályozni. Vannak olyan visszásságok, mint pl. Ózdon, hogy nem a saját termeivényt használják fel, hanem kiutaltatják a szükségletüket, mert ezt 40 pengős áron kapják, viszont a termelési költségek alapulvételével 200 pengő a szén ára. [Miklós] Miniszterelnök sürgős előterjesztéseket kér a visszásságok megakadályozására és a kötött gazdálkodásra való áttérésre. [Bán] Iparügyi miniszter szükségesnek tartja a szénkormánybiztosság felállítását, ezt előkészíti, éspedig olyképpen, hogy az Iparügyi Minisztérium felügyelete alá tartozzék. [Gerő] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: A kérdések felvetése nem szisztematikus. Olyan előterjesztések kellenének, amelyek az egész kérdést átfognák. A maga részéről támogat minden ilyen törekvést, mert az állam jövedelem nélkül van, az adóbehajtás megbízhatatlan és az inflációra valakinek fizetnie kell. Dr. Balogh István: Vagy pedig megfelelő kölcsön szükséges. [Gero] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Az iparügyi miniszter előterjesztését, pl. a textilgazdálkodásnál, eddig helyesnek tartja, azonban a jövőben a gyárakat úgy kell foglalkoztatni, hogy bérmunkát vállaljanak, a kész áru felével az állam ren5 Több intézkedés született korábban, amely a kötött gazdálkodás bevezetése irányába mutatott, ilyen volt valóban a textilgazdálkodással kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kiadott 56 370/1945. IpM rendelet (MK 1945. július 18.), valamint az ezt módosító 75 110/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. szeptember 15.); lásd e kérdéskört illetően még a 37. sz. jegyzőkönyv 40-41.; a 39. sz. jegyzőkönyv 20., 32., 34. napirendi pontját. 382