Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 61. 1945. október 15 378
61. 1945. október IS. [Rónai] Közellátásügyi miniszter: Gondoskodás történik arról, hogy a helyszínen lehessen tárolni a beszolgáltatandó mennyiséget és ezért térítést nyújt. Jó az, hogy ilyen nagy mennyiségű beszolgáltatás van előírva, mert nem kell legalább többször visszatérni a beszolgáltatási kötelezettségre. [Gero] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Ipari célra is kell kisebb burgonya, különösen a keményítő készítési iparban, amelynek termelése valutaértékű. Svájc és a Szovjetunió is felvárásol keményítőt. [Nagy Ferenc] Újjáépítési miniszter: Módot kíván adni a termelőknek arra, hogy az eddigi értékesítések is figyelembe vétessenek. [Nagy Imre] Földmívelésügyi miniszter: A tárolásra súlyt kell helyezni, mert például Somogy vármegyében a községházára csupán beszórták a burgonyát, amelynek egészséges ellátása és tárolása hiányos. Ezt tartja a legfontosabb programnak. [Nagy Ferenc] Újjáépítési miniszter: Szabályozandónak tartja a zsír-beszolgáltatás kérdését is, továbbá az olajos magtermelés irányítását. [Rónai] Közellátásügyi miniszter: A zsír-beszolgáltatási rendeleteket már kiadta, 3 de az ár még nincs meghatározva. 150 kg-os sertés 4 kg fehéráru kezdőmennyiség, ami emelkedik 12 kg-ig aszerint, ahogyan a családtagok száma csökken. [Nagy Ferenc] Újjáépítési miniszter: Ezek a rendelkezések nincsenek megfelelően közzétéve. Propagálni és doboltatni kellene, mert a közlöny nem jut el kellő időben és minden helyre. [Rónai] Közellátásügyi miniszter: A kormánybiztos megkapja a rendeleteket és a végrehajtás tárgyában intézkedik. Ebből kiindulva nem látta szükségét a külön kihirdetéseknek, amikre azonban a jövőben súlyt fog helyezni. Eldöntendő kérdés az, hogy a kötött gazdálkodásra való áttérés junktimba hozassék a munkabérekkel s ezt az áraknál figyelembe vegye-e. Az életszínvonal emelkedett és ez is irányadó kell, hogy legyen. Dr. Balogh István: Vannak olyan munkálatok, ahol az órabér 300 pengőt is elér. [Rónai] Közellátásügyi miniszter: 140 P az átlagos órabér, a kenyér ára reálisan 60 P, de a közönség felé 10 pengőben állapította meg, holott ez az összeg a nyers munkabéreket sem fedezi. [Oltványi] Pénzügyminiszter: Szóba kerül a kötött gazdálkodás. Beszélünk róla, elfogadni kívánjuk. Tudtuk azt már régen, hogy merre kell mennünk, ennek ellenére politikailag semmiféle olyan döntést nem hoztunk, amely megfelelne elgondolásainknak. Tudtuk, hogy a kötött gazdálkodás az egyedüli helyes út, de hogy átessünk ezeken a nehézségeken, annak napi politikai akadályai vannak. Előre megmondotta, hogy október közepére az infláció teljessé válik. Egy hónap múlva pedig oly távolság lesz az árak és a pénz között, hogy ennek folytatása esetén januárra a pénz már nem is lesz értékmérő. At kell térni a kötött gazdálkodásra, ellenben komikus elemek akadályozzák az áttérést. Valóban kevés az áru, de ez nem szabad, hogy befolyásolja a kötött gazdálkodásra való áttérést. Egyszer el kell kezdeni a leggyorsabban az árak stabilizálásának előfeltételeit [sic!], amit csak az alapanyagok árának meghatározásával lehet megindítani. Politikai meggondolások voltak azonban ennek akadályai. Nézzünk szembe a való helyzettel, ha fel kell emelni a kenyér árát és ezzel illuzórikussá válik a béremelés, akkor is stabilizálni kell a valódi helyzetet és nem engedhetjük meg azt a 3 Lásd a 1026 700/1945. KM sz. rendeletet, MK 1945. szeptember 15. 380
