Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 60. 1945. október 13 361

60. 194S. október 13. 601a. sz. melléklet (a 60/1. napirendi ponthoz) Ni. 2376/945/V/S. Budapest, 1945. október 12. Miniszterelnök Úr! A Szakszervezeti Tanács folyó hó 10-én tartott elnökségi határozatból 38 kifolyólag az alábbiakat kell közölnöm a Miniszterelnök Úrral: A magyar gyáripari- és bányamunkásság már eddig is emberi életnek nem mond­ható sorsa a legkétségbeejtőbb periódushoz érkezett. A bányákból és egyéb munkahe­lyekről mind sűrűbben érkeznek hozzánk panaszok és jelentések a dolgozók végső tü­relmének elvesztéséről. Ennek oka a teljes ellátatlanság, a kifizetett munkabérek vá­sárlóértékének elvesztése és mindaz a bizonytalanság, ami előtt állanak egy méretei­ben előre nem látható tél küszöbén. Akkor, amikor ők minden áldozatot meghoztak és hoznak ma is, hogy az ország gazdasági egyensúlyát fenntartsák, vállalva a nélkülözést, éhezést mind a maguk mind családjuk számára, amikor napokig nem látnak kenyeret, akkor azt kell észlelniök, hogy egyesek olyan keresethez jutnak, 39 ami lehetővé teszi számukra még ma is a fény­űző életet. Azoknak az iparcikkeknek az ára, amelyek elkészítése mellett ők éheznek, egyik napról a másikra többszáz százalékkal emelkedik. Tehát mindenkinek, aki lel­kiismeretlen, aki nem a munkapadnál és az íróasztalnál keresi kenyerét, módja van a javakat felvásárolni, a horribilis árakat megfizetni, az adózás alól kibújni 40 és csak a komolyan dolgozó népréteg éhezik. Félő, hogy a józan magyar munkásság is elveszí­ti egyszer a türelmét és olyan cselekedetekre szánja magát, amely[ek] az ország egye­temes érdekei szempontjából nem kívánatosak. Kérjük tehát Miniszterelnök Urat, illetve a Magyar Kormányt, hogy a rendelkezé­sére álló eszközökkel tegyen olyan intézkedéseket, hogy 41 az országban feltalálható ja­vak, melyek a mindennapi megélhetést szolgálják, az arra illetékes kezekbe kerüljenek, igazságosan legyenek elosztva és elsősorban a dolgozókhoz jussanak el. Ennek első fel­tétele az üzemek élelmiszerrel való ellátása, a bérek és az árak rögzítése és addig is a mozgó bérskála bevezetése, 42 a spekulánsok és zavarkeltők szigorú büntetése, 43 a mun­kakötelezettség törvényes bevezetése, 44 valamint az adók szigorú és pontos behajtása. 38 A Szakszervezeti Tanács elnökségének 1945. október 10-én tartott üléséről felvett szűkszavú jegyzőkönyv szerint négy kérdésről volt szó: 1/ az OTI üzemi bizottságok választásának szabályszerű megismétléséről, 2/ a munkaközvetítésről, 3/ a bérkérdésben az Iparügyi Minisztériumhoz benyújtandó kérvényről, ezzel kapcsolat­ban a két párt vezetőivel való személyes tanácskozásról és 4/ Szilágyi Jenő alezredes megbízásáról, hogy a Hon­védelmi Minisztériumban a Szaktanácsot képviselje. (Szakszervezetek Központi Levéltára 1-3/6) A jegyző­könyvből nem derül ki további részlet az egyes kérdésekről. 39 A mondat ezt követő részét piros ceruzával aláhúzták és a lap szélére „A" betűt írtak. 40 Az előző négy szót piros ceruzával aláhúzták és a lap szélére „B" betűt írtak. 41 Ez után piros ceruzával „l"-est írtak és a mondat ezt követő részét piros ceruzával aláhúzták. 42 Ez után piros ceruzával „2"-est írtak és a mondatnak a következő vesszőig terjedő részét piros ceruzával aláhúzták. 43 Ez után piros ceruzával írt „3"-as szám látható, a mondat következő vesszőig terjedő részét piros ceruzá­val aláhúzták. 44 Ez után piros ceruzával írt „4"-es szám látható, s a mondat ez után következő részét piros ceruzával alá­húzták. 376

Next

/
Thumbnails
Contents