Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 59. 1945. október 12 335
59. 1945. október 12. kell fogadnunk. Egyébként úgy tudjuk, hogy a részletkérdéseket Budapesten fogják letárgyalni és módja lesz az egész kormányzatnak abba befolyni. 15 [Miklós] Miniszterelnök: Kikötendő volna, hogy tőlünk függ, milyen mértékben oldjuk meg a megállapodásokat. [Gero] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Csak irányelvek vannak az egyezményben, a részleteket nem kötelezi. [Miklós] Miniszterelnök: így elfogadható a záradékkal. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Mód nyílik arra is az egyezmény által, hogy a Németországból kiszállítandó és a Szovjetunió tulajdonába kerülő javak egyrészt nálunk használtassanak fel. [Föröí] Honvédelmi miniszter: A maga részéről is elismeri a Szovjetunió lojalitását, de nem tudja elhárítani azt a gondolatot, hogy vannak egyes kérdések, amelyeket az Ideiglenes Nemzeti Kormány kezd meg és fejez is be, viszont olyanok is, amelyek már egy választott új kormány végrehajtása alá esnek. Ezért nem tárgyalhatjuk meg a későbbi részleteket. Egyedül a német likvidáció letárgyalására van az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak hatásköre, ez fontos az ipar szempontjából, a többi későbbre maradjon. Utólag minden kormány szigorúbb bírálat alá esik, a megelőző kormányt leértékelik. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Ez azért mégis túlzás, mert talán joggal tekinthetjük a Szálasiénál különbnek. 16 [Vörös] Honvédelmi miniszter: Ha tréfának tekintik a dolgot, akkor kénytelen vagyok az ülést elhagyni. Honvédelmi miniszter eltávozik és helyét B. Szabó István honvédelmi államtitkár foglalja el. 17 [Teleki] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nincs elég gazdasági szakismerete ahhoz, hogy a kérdés horderejét teljesen felfoghassa, de az utóbbi évek alatt szerzett gazdasági és alkotmányjogi ismeretei alapulvételével egyéni véleményét kívánja kifejezni. A maga részéről az Ideiglenes Nemzeti Kormányt nem tartja illetékesnek az egyezmény megkötésére és ratifikálására. 18 Egy behívott nemzetgyűlés és az ismert körülmények között keletkezett kormány, azt a színezetet adja, hogy a kormány a nemzet érdekeit egyirányba rögzíti le. Azt a kérdést veti fel, figyelemmel arra, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság nálunk működik, vajon a Szövetséges Ellenőrző Bizottság másik két tagja jogosnak tartja-e az egyezmény megkötését és hogy deklarálta-e ezen álláspontját. Tudomása szerint a szerződés ellen foglaltak állást. 19 Egy nemzet történelme nem egy tél esélyeitől függ, a lényeg a politikai lét és politikai függetlenség. Intéztünk-e kérdést a másik két ellenőrző bizottsági taghoz, hogy kapjunk választ akár negatív, akár pozitív irányban. E nélkül olyan politikai nehézségekbe kerülhetünk, ami Magyarország érdekeit veszélyezteti. Nem közgazda, nem párttag és így érdektelenül szól a kérdés tárgyi 15 Az egyezmény kölcsönös ratifikálása után nyomban megindultak Budapesten a részletes tárgyalások és már 1946. március 29-én aláírták a Magyar-Szovjet Hajózási Részvénytársaság, és a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Társaság alakításáról szóló egyezményt, április 8-án pedig megkötötték a Magyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Részvénytársaság és a Magyar-Szovjet Nyersolaj Részvénytársaság létrehozására vonatkozó egyezményt. 16 Ezt a mondatot megjelölték. 17 A mondat mellett jel látható. 18 A lap szélére jelet tettek. '* Lásd a 62. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 340
