Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 59. 1945. október 12 335

59.1945. október 12. széről semmiféle ígéretet eddig nem kaptunk.

6 Az egyezmény a jóvátételt elősegíti, ha pedig elhárítanánk, úgy egy olyan légkör alakulna ki, ami bizalmatlanságot jelentene a Szovjetunióval szemben, - a megkívánt kedvezményeket nem kaphatnánk meg és, figyelemmel az ország gazdasági helyzetére, tavasszal forradalommal kellene számolnunk. Javasolja, hogy a minisztertanács elfogadó határozata után ratifikálja az egyezményt a Politikai Bizottság, - a Nemzeti Főtanács, valamint kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter és az iparügyi miniszter utólagos felmentése megtörténjék. A nagyközönség felé el kell oszlatni az aggodalmat,

7 a kísérőlevélben pedig két olyan gondolatot fejezne ki az Ideiglenes Nemzeti Kormány, amely teljes megnyugtatást és biztosítékot nyújt, éspedig 1. a szerződő felek megállapítják, hogy a szovjet-magyar gazdasági együttműködésre vonatkozó jelen megállapodás nem bír kizáró jelleggel az Egyesült Államok és az összes többi országokkal szemben. 2. Megállapítják a szerződő felek, hogy a jelenlegi egyezmény elsősorban azokra a német javakra vonatkozik, amelyek a potsdami tárgyalások alapján a Szovjetunió által Magyarországon igénybevehetők.

8 Megjegyezni kívánja azonban, hogy az egyezmény kizárólag a német javakra nem korlátozható, mert ebben a részben a Szovjetuniónak önállóan is teljesen szabad keze 6 Lásd Sipos Péter-Vida István: Az 1945. augusztus 27-én megkötött szovjet-magyar gazdasági egyezmény és a nyugati diplomácia (Külpolitika. 1985. 4. sz.) c. tanulmányát, továbbá Nagy Ferencnek a fenti 3. jegyzetben említett könyvét (I. kötet 178-182. p.); valamint Balogh Sándor: Magyarország külpolitikája 1945-1950. Kossuth Könyvkiadó 1988. 70-76. old. Lásd ezzel szemben az 56. sz. jegyzőkönyv 5. jegyzetét, valamint a magyar-amerikai kompenzációs tárgyalásokról 1945. augusztus 27-én az amerikai misszió helyiségében indult tárgyalásokról készített feljegyzést. (MOL XIX-K-I-d 1945-54-131 264) 1

E téren nem sok történt. A Magyar Nemzet 1945. október 13-i számában például csak egy rövid hírben jelentették, hogy a kormány elfogadta a szovjet-magyar gazdasági együttműködésre vonatkozó egyezményt. Később, a Kisgazdapárt nagygyűlésén Balogh István szólt valamivel részletesebben a kérdésről. „Az egyezmény - mondta -, amelyet a minisztertanács egyhangúlag fogadott el, ma már csak elvi jelentőségű. Arról van szó benne, hogy a Szovjetunió kormánya bizonyos irányban gazdasági vonatkozásban készségét fejezi ki. A magyar kormány ezt a készséget elfogadja. Ha ugyanolyan készség jut kifejezésre angol vagy amerikai részről, természetes, hogy ugyancsak két kézzel kapunk utána. A részletkérdések letárgyalására csak ez után kerül sor. A konkrét mezőgazdasági, pénzügyi vagy ipari tárgyalásokra nem Moszkvában, hanem Budapesten kerül sor, ahol a mi szakértőink együtt vannak. Ha a szövetséges nagyhatalmak kormányai az egyezménnyel kapcsolatban valami észrevételt tesznek, erre természetesen joguk van." Majd a választásokról szólva hozzáfűzte: „Mennyivel másként tárgyalunk itt Budapesten, ha megvan a polgári többség: olyan szerződést kötünk, amilyet akarunk. A mai helyzetet tehát ebből a szempontból is kell tekinteni és nem szabad a nemzetet gazdaságilag esetleg súlyosan hátrányos helyzetbe hozni." (Magyar Nemzet 1945. október 23.) 8 A két pontot a lap szélén ceruzával megjelölték. E két pont szövege külön lapon is megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Az első pont itt a következő módon alakult: „A szerződő felek megállapítják, hogy a szovjet-magyar gazdasági együttműködésre vonatkozó jelen megállapodás nem bír kizáró jelleggel más államokkal és országokkal szemben." Ezt Miklós Béla kézírással megváltoztatta s a „kizáró jelleggel" szavak után beírta: „az egyesült nemzetekkel és az összes" majd csillagot tett ez után és a lap aljára még a következőket írta: „hiteles angol közlés alapján X/2. Mi"; az „és országokkal" szavakat áthúzta. A második pont lényegében azonos szöveggel szerepel a külön lapon is. Az 1946 tavaszán megalakult közös vállalatok (tehát a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Társaság, a Magyar-Szovjet Hajózási Rt., a Magyar-Szovjet Nyersolaj Rt., a Magyar-Szovjet Alumínium-, Érc-, Bánya- és Ipari Rt., a Magyar-Szovjet Bauxitbánya Rt. és a Dunavölgyi Timföldipari Rt.) csakugyan a szovjet tulajdonba került volt német vagyon bevonásával jöttek létre. Ezeket az ötvenes években - hosszas előkészítő tárgyalás után - teljesen magyar állami tulajdonba adta át a Szovjetunió. (MOL XIX-J-1-j 1945-IV-548. 3., 548. 4.) 337