Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 58. 1945. október 3 308
58. 1945. október 3. védelmet és teherviselő-képességet tegye. Ennek a célnak a szolgálatában a tervezet 4. §-a a váltság alapját képező jövedelem megállapítására eddig irányadó szabályokat olyan értelemben változtatja meg, hogy földbirtoknál a kataszteri tiszta jövedelem tízszereséről százhuszszorosára emeli az évi váltságalapot; a házbirtoknál az évi házadóalap 24 %-át teszi a közmunkaváltság alapjává, arra való tekintettel, hogy a nyers házbérjövedelem 75 %-át az adók és a rendkívüli épületjavítási hozzájárulás fizetésére kell fordítani; a szolgálati és munkabérviszonyból származó jövedelmeknél a naptári év első felében kézhez vett szolgálati illetmények helyett a bejelentés havára járó illetményekből indul ki; a szabadfoglalkozásúak (például: ügyvédek, orvosok, iparosok, kereskedők) jövedelme fejében pedig a bejelentés napját megelőző hónapban elért nyersjövedelmet veszi figyelembe. A fentiek szerint megállapított havi jövedelem után fizetendő közmunkaváltság összegét a rendelet szerint ezentúl napszámbér-értékben kell kifejezni. Az átlagos napszámbér jelenlegi összegét a rendelet 200 pengőben állapítja meg, a jövőre nézve pedig kötelezi az újjáépítési minisztert a következő hónapra irányadó átlagos napszámbér-összegnek a Magyar Közlönyben minden hó 25. napjáig való közzétételére. Az egyes váltságkötelesek által fizetendő közmunkaváltság ahhoz igazodik, hogy mindenkori havi jövedelmük a mindenkori átlagos napszámbér hányszorosára rúg és ehhez képest ugyancsak napszámbér-értékben van kifejezve. A napszámbérnek havonként újra történő megállapítása következtében a befolyó közmunkaváltság összege automatikusan követni fogja az ár- és bérszínvonal általános alakulását. A szükséges progresszivitást a rendelettervezet azzal érvényesíti, hogy a legalacsonyabb jövedelműeknél, akiknek keresete a napszámbér huszonötszörösét nem haladja meg, mindössze fél napszámbér fizetését írja elő, míg a legmagasabb jövedelműeknél a váltság mértékét egészen hatvan napszámbérig emeli. Ez a progresszivitás százalékra átszámítva 2-9,7 %-ig terjed. A most vázolt újszerű rendszerre való áttéréssel a rendelettervezet feleslegessé teszi a jövedelemnek havonta történő bevallását, ami egyébként a pénzérték ingadozása következtében elkerülhetetlen lenne és ezzel egyrészt megkíméli az eddigi gyakori zaklatástól a váltságköteleseket, másrészt a kivető hatóságok munkáját is nagymértékben csökkenti. A jövőben csupán évenként egyszer lesz általános bejelentés és évközben külön bejelentés csak akkor szükséges, ha a jövedelemben beálló változás nem a kereseti és megélhetési viszonyok általános alakulásának folyománya, hanem csak a váltságkötelesnél felmerülő különleges okból következik be (pl. előléptetés, az üzletmenet javulása stb.). A rendelettervezet által hozott további nagy jelentőségű újítás az, hogy a váltság hivatalos megállapítását és beszedését a munkával úgyis túlterhelt pénzügyi hatóságok helyett a természetbeni közmunkára való igénybevételt is intéző közigazgatási szervekre bízza. Törvényhatósági jogú városokban a polgármester által megbízott szerv, megyei városokban a polgármester, községekben a községi elöljáróság fogja az elsőfokú megállapítást végezni. Határozatukkal szemben a közérdekű munkaerő-mozgósításnak a 7000/1945. ME számú rendelettel létesített szakszerveihez, 56 a közmunkaügyi felügyelőkhöz lesz fellebbezésnek helye, mégpedig a törvényhatósági jogú városi szer56 MK 1945. augusztus 18. A rendelet intézkedett az Országos Közmunkahivatal és az Országos Munkaerőgazdálkodási Bizottság létrehozásáról, valamint a községi munkaerőnyilvántartás megszervezéséről. 331
