Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 57. 1945. szeptember 26 280

57. J 945. szeptember 26. 57 Id. sz. melléklet (az 57/34. napirendi ponthoz) Minisztertanácsi előterjesztés az ország demokratikus átalakulása során elkövetett egyes bűncselekmények tekintetében a bűnvádi eljárás kizárása tárgyában Kérem a t. Minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy a csatolt rendelettervezetet mint a minisztérium rendeletét kiadhassam. Az ország demokratikus átalakulása során a jogrend uralma helyenkint meglazult. Az addigi hatóságok működése nem egy vonatkozásban megszűnt és ennek folytán új elemek kapcsolódtak be a hatósági tennivalók ellátásába. Az ilyen módon közhivatal­noki hatáskört betöltő személyek részben az elmúlt fasiszta uralom ténykedései felett érzett felháborodásukban, részben pedig más, erkölcsileg menthető okból összeütkö­zésbe kerülhettek a büntető törvényekkel éspedig annál könnyebben, mert nem egy esetben nélkülözték a hivatali feladataik szabályszerű ellátásához szükséges ismerete­ket és gyakorlatot. Minthogy az ilyen bűncselekmények megtorlása - figyelemmel elkövetésük külön­leges körülményeire - ellenkeznének a méltányossággal, elkövetőiknek közkegyelem­ben való részesítése volna indokolt. Minthogy azonban a Nemzeti Főtanácsról szóló 1945:111. te. 3. §-ának (2) bekezdése értelmében általános kegyelmet csak az Ideigle­nes Nemzetgyűlés adhat, a Nemzetgyűlés összehívása pedig nehézséggel járna, a ren­delettervezet - tüzetesen megállapított feltételek fennforgása esetében - bűnvádi eljá­rást kizáró okot létesít. Személyi szempontból azok élveznék a rendeletben biztosított büntetlenséget, akik válságos időkben hivatali tennivalókra vállalkoztak. Tárgyi szempontból pedig az élet, a testi épség, illetőleg a vagyon elleni bűncselekmények esnek a rendelet hatálya alá, feltéve hogy erkölcsileg menthető okból, az ország demokratikus átalakulása so­rán követtettek el. Az 1945. évi június hó 1. napja után elkövetett bűncselekmények­re a rendelet hatálya már nem terjed ki, mert a jelzett időpont után nem álltak fenn többé azok a különleges viszonyok, amelyek kivételes elbírálást tennének indokolttá. Budapest, 1945. évi szeptember hó 24. napján. dr. Ries István s.k. igazságügyminiszter Gépelt, aláírás nélküli tisztázat másolata. A rendelettervezet a két munkáspárt és a belügyminiszter megállapodása alapján készült. „Erre azért van szükség - olvasható a Bán Antal által készített pro memóriában -, mert az első idők széthullottságában szám­talan eset történt, amely akkor teljesen helyénvaló volt, indokoltnak látszott, igen sokszor elősegítette a kibon­takozást, de a szigorúan vett jogszabályok értelmében ma büntetendő cselekményt képez. A forradalmi álla­pot lezárását jelentené a rendelet és kívánatos, hogy most ne induljon meg a perek lavinája a rezsim díszkre­ditálására." (PIL 283.f. 10.es . 194.ő.e.) Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete és az Igazságügyminisztérium kísérőlevele. Az Igazságügyminisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapra, e napirendi ponthoz kapcsolódóan a Mi­niszterelnökségen a következő megjegyzést vezették: „A rendelettervezet a szövegből kitűnőleg is lényegében kegyelmet gyakorol, mert bűnvádi eljárás elleni kizárást állapít meg oly esetekben, amelyek csak általános am­nesztiával törölhetők. Ez az alkotmányjogi biztosítékok kizárása és ezért a rendelet törvénysértő. Le kell tár­gyalni előbb a Közigazgatási Bírósággal és esetleg Zsedényivel." 304

Next

/
Thumbnails
Contents