Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 57. 1945. szeptember 26 280

57. 1945. szeptember 26. A fegyverszüneti egyezmény fenti rendelkezése ellenére az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. ME számú rendelete

58 semmiféle rendelkezést sem tartalmaz a tekintetben, hogy a külföldi állampolgároknak, különösen pedig az Egyesült Nemzetek polgárainak tulajdonában álló ingatlanok a magyar tulajdonban álló ingatlanoktól eltérő bánásmódban részesüljenek. Ennek következtében a földreform végrehajtása során a külföldi tulajdonban álló ingatlanok a gyakorlatban általában éppen úgy fel lettek osztva, mint a magyar tulajdonban álló ingatlanok. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság, valamint az abban működő Amerikai, illetőleg Angol Misszió az amerikai, illetve angol tulajdonban álló ingatlanoknak a földreform során történő igénybevétele miatt több ízben jelentett be tiltakozást, amelyben elsősorban a fegyverszüneti egyezményre hivatkozott. Bár a fegyverszüneti egyezmény idézett pontja a külföldi tulajdonban levő vagyontárgyak teljes épségben való visszaszolgáltatásáról beszél, ez aligha jelentheti azt, hogy az Egyesült Nemzetek tagjai részére ilymódon teljes gazdasági értékükben biztosított vagyontárgyakhoz a magyar államnak megfelelő eljárás útján később sem volna szabad hozzányúlnia. Valószínűleg sikerrel képviselhető az az álláspont, amely szerint az egész nemzetet érintő általános politikai, szociális és gazdasági követelmények kielégítése végett, amilyen például a földreform lebonyolítása is, az Egyesült Nemzetek állampolgárainak tulajdonában álló és nekik visszajuttatott vagyontárgyak állaga már most igénybe vehető. Emellett a számu[n]kra legkedvezőbb interpretáció mellett is kétségtelen azonban, hogy ilyenkor ezekért a vagyontárgyakért, amennyiben igénybevételük az előbbi szempontok alapján tényleg mellőzhetetlen, teljes és azonnali kártérítést kell adnunk. A teljes és azonnali kártérítés iránti kötelezettségünk egyébként nemcsak a fegyverszüneti egyezmény most idézett szakaszából, hanem magának a nemzetközi jognak általános jogelveiből is levezethető, a külföldi állampolgárok vagyonjogi érdekének védelmét ugyanis maga a nemzetközi jog is megfelelően biztosítja. Általánosan elfogadott tétele, hogy az idegen állampolgárok tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyont csak törvényes eljárás során és csak megfelelő teljes és azonnali kártérítés ellenében lehet annak az államnak, amelynek területén a vagyontárgy fekszik, igénybe vennie. Erre az általános nemzetközi jogi tételre egyébként gyakran történik a nemzetközi egyezményekben is utalás, ez azonban ezektől függetlenül, mint a nemzetközi jog szokásjogi szabálya is kötelező. így az Amerikai Egyesült Államokkal 1925. évi június hó 24-én Washingtonban kötött és az 1926 évi XXI. tc.-be iktatott Barátsági, Kereskedelmi és Konzuli Szerződés I.c-nek utolsó bekezdése kimondja, hogy „A magas szerződő felek állampolgárai a másik fél területén személyüket és vagyonukat illetőleg állandó védelemben és biztonságban részesülnek és e tekintetben élvezni fogják a védelemnek azt a fokát, amelyet a nemzetközi jog megkövetel. Vagyonuk törvényes eljárás és megfelelő kártérítés nélkül el nem vehető." A törvényes eljárást és a megfelelő kártérítést viszont, amelyre az egyezmény utal, amint az egyébként magából a szövegből is kitűnik, az egyezménytől függetlenül a nemzetközi jog maga is előírja. MK 1945. március 18. 300