Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 57. 1945. szeptember 26 280

57. 1945. szeptember 26. A fegyverszüneti egyezmény fenti rendelkezése ellenére az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjut­tatásáról szóló 600/1945. ME számú rendelete 58 semmiféle rendelkezést sem tartalmaz a tekintetben, hogy a külföldi állampolgároknak, különösen pedig az Egyesült Nem­zetek polgárainak tulajdonában álló ingatlanok a magyar tulajdonban álló ingatlanok­tól eltérő bánásmódban részesüljenek. Ennek következtében a földreform végrehajtá­sa során a külföldi tulajdonban álló ingatlanok a gyakorlatban általában éppen úgy fel lettek osztva, mint a magyar tulajdonban álló ingatlanok. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság, valamint az abban működő Amerikai, illetőleg Angol Misszió az amerikai, illetve angol tulajdonban álló ingatlanoknak a földreform során történő igénybevétele miatt több ízben jelentett be tiltakozást, amelyben első­sorban a fegyverszüneti egyezményre hivatkozott. Bár a fegyverszüneti egyezmény idézett pontja a külföldi tulajdonban levő vagyon­tárgyak teljes épségben való visszaszolgáltatásáról beszél, ez aligha jelentheti azt, hogy az Egyesült Nemzetek tagjai részére ilymódon teljes gazdasági értékükben biztosított vagyontárgyakhoz a magyar államnak megfelelő eljárás útján később sem volna sza­bad hozzányúlnia. Valószínűleg sikerrel képviselhető az az álláspont, amely szerint az egész nemzetet érintő általános politikai, szociális és gazdasági követelmények kielé­gítése végett, amilyen például a földreform lebonyolítása is, az Egyesült Nemzetek ál­lampolgárainak tulajdonában álló és nekik visszajuttatott vagyontárgyak állaga már most igénybe vehető. Emellett a számu[n]kra legkedvezőbb interpretáció mellett is kétségtelen azonban, hogy ilyenkor ezekért a vagyontárgyakért, amennyiben igénybe­vételük az előbbi szempontok alapján tényleg mellőzhetetlen, teljes és azonnali kárté­rítést kell adnunk. A teljes és azonnali kártérítés iránti kötelezettségünk egyébként nemcsak a fegyver­szüneti egyezmény most idézett szakaszából, hanem magának a nemzetközi jognak ál­talános jogelveiből is levezethető, a külföldi állampolgárok vagyonjogi érdekének vé­delmét ugyanis maga a nemzetközi jog is megfelelően biztosítja. Általánosan elfoga­dott tétele, hogy az idegen állampolgárok tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyont csak törvényes eljárás során és csak megfelelő teljes és azonnali kártérítés ellenében lehet annak az államnak, amelynek területén a vagyontárgy fekszik, igénybe vennie. Erre az általános nemzetközi jogi tételre egyébként gyakran történik a nemzetközi egyezményekben is utalás, ez azonban ezektől függetlenül, mint a nemzetközi jog szo­kásjogi szabálya is kötelező. így az Amerikai Egyesült Államokkal 1925. évi június hó 24-én Washingtonban kötött és az 1926 évi XXI. tc.-be iktatott Barátsági, Kereskedel­mi és Konzuli Szerződés I.c-nek utolsó bekezdése kimondja, hogy „A magas szerződő felek állampolgárai a másik fél területén személyüket és vagyonukat illetőleg állandó védelemben és biztonságban részesülnek és e tekintetben élvezni fogják a védelemnek azt a fokát, amelyet a nemzetközi jog megkövetel. Vagyonuk törvényes eljárás és megfelelő kártérítés nélkül el nem vehető." A törvényes eljárást és a megfelelő kártérítést viszont, amelyre az egyezmény utal, amint az egyébként magából a szövegből is kitűnik, az egyezménytől függetlenül a nemzetközi jog maga is előírja. MK 1945. március 18. 300

Next

/
Thumbnails
Contents