Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 57. 1945. szeptember 26 280

57. 1945. szeptember 26. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 34 [Ries] Igazságügyminiszter az ország demokratikus átalakulása során elkövetett egyes bűncselekmények tekintetében bűnvádi eljárás kizárása tárgyában készített előterjesztését a napirendről leveszi.

37 Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 35 [Bán] Iparügyi miniszter bejelenti, hogy a minisztertanácsi tárgysorozaton szereplő, az egyes ipari vállalatokhoz hatósági vezető kirendelése, valamint az ipari termelés tervszerűségének és a jóvátételi szállításoknak biztosítása érdekében tehető egyes intézkedések tárgyában készített előterjesztését a napirendről leveszi.

38 Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 36 [Bán] Iparügyi miniszter előterjeszti javaslatát az ipari termelés megindítására szolgáló hitel szabályozása tárgyában.

39 37 Lásd az 57/d. sz. mellékletet. 38 Az előterjesztés nem található a jegyzőkönyv mellett. Az Iparügyi Minisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapra a Miniszterelnökségen a kérdésre vonatkozó következő, utólag ceruzával áthúzott véleményt vezették: „A rendelet olyan magánjogi érdekeket sért, amelyek az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal ellentétben állanak. így például a 2. § d. szerint joga volna a vállalati megbízottnak elidegeníteni a vállalat berendezési tárgyait stb., ami jogosulatlan visszaélések lehetőségét adja és sérti a magántulajdon elvét. A gyakorlatban ilyen esetek ahhoz vezetnek, hogy az üzemek egy részét más kezekbe lehet átvinni és ez kizárólag az Iparügyi Minisztérium körében történnék, - holott a kérdés az újjáépítési és más tárcákat is érint. Legalább azt az elvet kell keresztülvinni, hogy az újjáépítési miniszter a jóvátételi kormánybiztos és az iparügyi miniszterrel együttesen cselekedjék. A tervezet leveendő és össze kell hangolni. A 2. § 5. bekezdésében a vállalat terhére állapítja meg a hatósági vezető díjazását. Kimondandó, hogy az V. fiz. osztálynál magasabb illetményt nem kaphat. Ez van kimondva már a gyógyszervállalati kirendeléseknél ugyanilyen értelemben. A rendelet tehát alaposabb tárcaközi értekezletet igényel és mivel általános kormányzati elveket sért, semmi esetre sem lehet keresztülengedni. Miniszterelnök úr beszéljen Oltványival és Nagy Ferenccel, akik a maguk részéről is együttes jogkört kell, hogy biztosítsanak." A kérdésről lásd még a 61. sz. jegyzőkönyv 33. napirendi pontját. 39 A hitelek szabályozásáról lásd a IL F. 5. sz. irat 3-4. pontját és jegyzeteiket. Az Iparügyi Minisztérium 69 199/1/1945. sz. előterjesztése, a rendelet tervezete és kísérőlevelük, valamint az Igazságügyminisztérium T.1592/1945. sz. véleménye a rendelettervezetről megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Az iparvállalatok részére a meginduláshoz, a termelésbe való bekapcsolódásához szükséges és a forgótőke céljára szolgáló másfél milliárd pengő elfogadványhitel folyósításának mikéntjéről volt szó. A tervezet szerint a hitelek folyósításáról az iparügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank között e tárgyban létrejött megállapodás alapján a Magyar Nemzeti Bank gondoskodott. Az Igazságügyminisztérium észrevétele mindenekelőtt az volt, hogy a rendeleti szabályozás természetének nem felel meg a megállapodásra utalás s hogy a megállapodásnak nem az iparügyi és a pénzügyminiszter, illetve a Magyar Nemzeti Bank, hanem az állam és a bank között kell létrejönnie. A visszafizetést illetően külön hangsúlyt kapott a tervezetben a valorizáció szempontja. Az átértékelésnél a lakbér nélküli létfenntartási indexet, a 4000 kalóriájú belföldi barnaszén hivatalos bányászárát és a búza hivatalos budapesti beszolgáltatási árát javasolták alapul venni. Ezt utóbb ismételten módosították. Lásd a 8900/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. október 5. 292