Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 42. 1945. augusztus 1 9
42. 1945. augusztus 1. Albert professzorral már most közölhesse abból a célból, hogy kutatómunkájának terveit kidolgozhassa és hogy személyét és tudományos erejét a magyar tudományos kutatás javára végleg leköthesse. Budapest, 1945. július 20. Teleki MOL XIX-I-l-s 1945-Eln.-5-10 769 Gépelt fogalmazvány Teleki Géza saját kezű aláírásával. A fogalmazvány mellett megtalálható az előterjesztés karbonpapírral készített másodpéldánya, továbbá Szent-Györgyi Albert Teleki Gézához intézett levele, valamint egy összeállítás a Biokémiai Intézet építési költségeiről. Az előadóív első oldalán, részben gépírással, részben Teleki által saját kezűleg írva a következő szöveg olvasható: „Az 1945. évi aug. hó 1. napján tartott minisztertanács a Biokémiai Intézet állami támogatását határozta el, azzal a kikötéssel, hogy a pénzügyi részletek konkrét terv alapján a pénzügyminiszterrel megtárgyalandók. A helyreállításhoz és elinduláshoz szükséges 1 000 000 és 100 000 P-t elfogadta. Bp. 1945. VIII. 1. Teleki 421c. sz. melléklet (a 42146. napirendi ponthoz) Magyar Népjóléti Minisztérium 11090/1945.11. Előterjesztés a minisztertanácshoz A gazdasági munkavállalók társadalombiztosításának átmeneti rendezéséről a mellékelten bemutatott kormányrendelet-tervezetet készítettem. Tisztelettel kérem a Minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy azt mint az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletét kihirdethessem és hatályba léptethessem. Azokat az indokokat, amelyek a mellékleten bemutatott kormányrendelet-tervezet elkészítésénél vezettek az alábbiakban tárom a Minisztertanács elé: A gazdasági munkavállalók társadalombiztosításának intézményes megoldása már igen hosszú idő óta foglalkoztatja a magyar társadalmat. Nem szólva arról, hogy az érdekelt munkavállalók szervezetei állandóan szorgalmazták e kérdés megoldását, a társadalmi egyesületeket, sőt az országgyűlést is sokszor foglalkoztatta ez a probléma. A képviselőház már az első önálló társadalombiztosítási törvényünk - az 1891 :XIV. törvénycikk 49 - tárgyalása során házhatározattal hívta fel a kormányt, hogy a gazdasági munkavállalók szociális biztosításának kérdését is tűzze napirendre. Ezek a házhatározatok azután minden ipari társadalombiztosítási törvény országgyűlési tárgyalása alkalmával megismétlődtek, anélkül, hogy kitűzött céljukat, a gazdasági munkásság társadalombiztosításának átfogó, szerves megoldását elérték volna. Kétségtelen, hogy a gazdasági munkavállalók társadalombiztosítására vonatkozóan Magyarországon több törvény jött létre, azonban ezekkel szabályozott biztosítás egyrészt szolgáltatásainak mértéke és minősége tekintetében nagyon szegényes volt, másrészt csak egyes munkavállalói kategóriákra terjedt ki, azoknak a társadalombiztosítását is csak egyes vonatkozásokban oldotta meg és így távol maradt a gazdasági munkásság társadalmi biztosításának egységes és teljes megoldásától. Az 1891. évi XIV. te. az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szólt. 26
