Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 55. 1945. szeptember 20 239
55. 1945. szeptember 20. SS Ib. sz. melléklet (az 55/15. napirendi ponthoz) ad 32 653/1945. szám 1 fő KKM Minisztertanácsi előterjesztés Kérem a t. Minisztertanács hozzájárulását a szovjetorosz-magyar kölcsönös áruszállítási egyezmény lebonyolításával megbízandó részvénytársaság megalapításához. 64 A részvénytársaság, a közérdekű feladatokat szem előtt tartva, 75 %-ban az állam, 25 %-ban pedig a Magyar Nemzeti Bank alapítása lenne. A részvénytőkének az államra eső részét az államkincstár jegyezné, az állam részvényeit a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium kezelné és azok az állampénztárnál helyeztetnének letétbe. A részvénytársaság alaptőkéje 500 millió pengő lenne, ebből egyelőre 30 % fizettetnék be, a további befizetések lehívásának joga a pénzügyminiszter számára tartatnék fenn. Az alapítás tárgyában általam előzőleg tartott tárcaközi értekezleten bejelentettem, hogy a Szovjetunió az áruszállítások mielőbbi megindítása érdekében kéri annak a társaságnak pontos megnevezését, amelynek címére az áruküldemények útbaindíthatók. Erre való tekintettel, de az egyes gazdasági érdekképviseletekkel lefolytatandó tárgyalások felvétele, az áruszállítási szerződések megkötése, lényegében az agrártermékek felvásárlása és az ipari termelés megindíthatása céljából is rendkívüli fontossága van a részvénytársaság mielőbbi létrehozásának. Az áruszállítási szerződések megkötése szempontjából is feltétlenül szükséges, hogy a konkrét szállítási szerződések megkötésére alkalmas és jogosult szervezet létesíttessék. A részvénytársaság alapításával kapcsolatban szükségesnek tartom az alábbiak figyelembevételét: 1. A hazai tőkepiacon számításba jövő tőkék nem állnak rendelkezésre a kétszer 30 millió $-os árucsere lebonyolítására. Ha tehát magánvállalkozás nyerne megbízást a szállításokra, az érdekeltek a koncesszió birtokában amúgy is állami támogatásért (hitelekért) folyamodnának. Nincsen szükség azonban véleményem szerint magánvállalkozásra, ha az állam [saját] hitelével bonyolítja le a szállításokat s a Szovjetunió részéről az ügyletkötő fél szintén maga az állam. Ezenkívül a mostani súlyos helyzetben fokozott mértékben kell arra törekedni, hogy az ország újjáépítése szempontjából nagyjelentőségű árucsereegyezmény lebonyolítását megbízható szervezet végezze, mert ilyen módon biztosítható a különféle M Lásd a 47. sz. jegyzőkönyv 9. napirendi pontját. A szóbanforgó részvénytársaság a Magyar-Szovjet Külforgalmi Rt. volt. A részvénytársaságot azonban a minisztertanács 1945. december 18-án kelt határozatával (75. sz. jegyzőkönyv 45. napirendi pontja) feloszlatták. Erről december 26-án tájékoztatta Puskin követet a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. Az elhatározás indoka az volt, hogy bár az alapításkor az a meggondolás érvényesült, mely szerint a magyar-szovjet árucsereforgalom lebonyolításához szükséges hitelt az államkincstárnak kell rendelkezésre bocsátania, az azóta bekövetkezett pénzügyi helyzetre tekintettel azonban az állami érdekeltségű részvénytársaság további fenntartása az államkincstár számára csaknem elviselhetetlen terhet jelentett volna. (MOL XIX-G-1-b 194552 474; valamint MOL XIX-K-1-b 1945-10 627) 261
