Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 54. 1945. szeptember 17 207
54. 1945. szeptember 17. lehetővé tétele, így nem utolsó sorban az iparügyi miniszternek üzemi felszerelési tárgyak és anyagkészletek igénybevételére szóló felhatalmazása tárgyában f.é. július hó 13-án kiadott 5410/1945. ME sz. kormányrendelet 72 céljának a biztosítása is, valamint általában a félbemaradt hadianyaggyártás következményeképpen az országban szétszórtan tároló anyagok kézbevétele. Ahhoz, hogy a volt M. kir. Honvédelmi Minisztérium és a vállalatok között fennálló jogviszonyokból származó anyagi függőségek terjedelme véglegesen megállapítható legyen, olyan rendelkezést is fel kell venni a javasolt rendeletbe, hogy a bejelentésre kötelezett - amennyiben a bejelentést a megszabott határnapig nem, vagy hiányosan teszi meg - a bejelenteni elmulasztott adatok alapján a kincstárral szemben követelést nem támaszthat. E rendelkezéssel szemben viszont kivételnek van helye akkor, ha a bejelentésre kötelezett igazolni tudja, hogy az adatok késedelmes bejelentése általa előre nem látható körülmény miatt történt, vagy ha a kötelezett a bejelentés megtételére indokolt kérése alapján halasztást kapott. A kormányrendelet hatálytalanítja a régi rendszerek által kiadott - az európai háború befejeződésével egyébként is tárgytalanná vált - háborús célt szolgáló hadfelszerelési cikkek szállítására vonatkozó megrendeléseket és építkezési (valamint egyéb) munkák teljesítésére vonatkozó megbízásokat. A rendelettervezet rendelkezést tartalmaz arra nézve is, hogy a megrendelések és megbízások csak akkor nem hatálytalanok, ha azok hatályban maradására és további teljesítésére közérdekből szükség van. Ennek a rendelkezésnek a célja az, hogy olyan megrendeléseket, vagy megbízásokat, amelyeknek további fenntartása, illetőleg teljesítése a békegazdálkodás és termelés követelményeivel összeegyeztethető, az illetékes miniszter javaslatára az iparügyi miniszter úrral egyetértésben részben vagy egészben továbbra is fenntarthassam. A rendelettervezet azt a rendelkezést is tartalmazza, hogy az általános rendezés az adatgyűjtés befejeztéig és az adatok feldolgozásáig, illetőleg a rendezés alapelveinek és módozatainak szabályozásáig szünetel. A rendezés ideiglenes szüneteltetésére nemcsak azért van szükség, mert az általános rendezés alapelveit, módozatait és ütemezését addig nem lehet okszerűen szabályozni, amíg a felszámolásra kerülő anyag terjedelmét és tagozódását nem ismerjük, hanem azért is, mert az államháztartás jelenlegi nehéz helyzete nem teszi kívánatossá nagyösszegű azonnali kiadásoknak a költségvetésbe való beállítását. Ezt a szüneteltetést rendeletben kell szabályozni, annak megakadályozására, nehogy a vállalatok (magánosok) saját költségvetésüket és termelési tervüket a honvédelmi kincstárral szemben támasztott, általuk jogosaknak vélt, de még egyelőre ki nem elégíthető, egyébként is még vitás ilyen követelésekre alapozzák. Rá kell mutatnom itt arra, hogy véleményem szerint nem zárkózhat el azonban a kormány kivételes esetekben olyan anyagi függőségek részbeni, vagy egészbeni rendezésétől már most sem, amelyek rendezésének szüneteltetése fontos köz- vagy szociális érdekeket sértene, feltéve, hogy a sérelem orvoslására más mód nem mutatkozik. Ilyen kivételes esetek soronkívüli rendezésére a szükséghez képest időszakonként - a költségkihatás megjelölésével - külön előterjesztést fogok tenni a t. minisztertaMK 1945. július 28. 237
