Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 52. 1945. szeptember 11 200
52. 1945. szeptember 11. 2 [Erdei] Belügyminiszter: Veér Imre felszólalásával 3 kapcsolatban, bár az Ideiglenes Nemzetgyűlés elvetette a kormány egyesülési jogra vonatkozó politikájának vizsgálatát - illetve nem vette tárgyalás alá a kérdést - szükségesnek tartja, hogy megfelelő választ adjon. Az ügyben felkészült és olyan tényállási adatok állanak rendelkezésre, amelyek a Veér Imre által előadottakkal ellentétben állanak. Esetleg napirend előtt felszólalna. [Gyöngyösi] Külügyminiszter rámutat arra, hogy az egyesülési jog nem kizárólag a magyar kormány ellenőrzése alatt áll, mert a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak idevágó jogai még érvényesek, ha nem is gyakorolják jelenleg ezen jogkörüket. Puskin követ is az egyesületek fokozottabb ellenőrzését tartaja szükségesnek. Sok oly egyesület van, amelyet nem ismer és működésükről megfelelő tájékozódást nem is lehet szerezni. [Gero] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Az egész ügy nem kellemes megítélésre adhat alkalmat és így nem látja szükségét annak, hogy a Nemzetgyűlés ülésén vissza kellene térni Veér Imre felszólalására. [Miklós] Miniszterelnök annyit szükségesnek tart legalább, hogy a megfelelő helyreigazítást és/illetve a kormány álláspontját a belügyminiszter levélben közölje a felszólalóval. Minisztertanács a miniszterelnök ezen bejelentését tudomásul veszi. 4 3 A pénzügyminiszter képviseletében Dabasi Schweng Loránd bejelenti, hogy a minisztertanács folyó hó 10. napján a tárgysorozaton szereplő „D" kölcsönnel kapcsolatban a pénzügyminiszter megállapodott a pártok vezetőivel a 10 000 pengős címletek kinyomtatására. 5 [Gero] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter és az iparügyi miniszter [Bán] utalnak arra, hogy a döntés a minisztertanács hatáskörébe tartozik és a pártok vezetőinek állásfoglalása nem mentesíti a pénzügyminisztert attól, hogy a kérdést a kívánt kimutatás mellett a minisztertanács elé hozza. 3 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés szeptember 7-i ülésén - miután Kállai Gyulának a kormány által kiadott rendeletek ügyében tett előterjesztését a Nemzetgyűlés elfogadta - kért szót Veér Imre s az egyesülési jog rendezésének a kérdését, hasonlóan a Németországhoz intézett hadüzenet, a fegyverszüneti egyezmény, a földbirtokreform és a népbíróságok ügyéhez, külön megtárgyalandónak jelezte. Ezt azzal indokolta, hogy a Kisgazdapárttal közösen létrehozott társadalmi szervezet, a Demokratikus Köztársaságiak Országos Ligájának alapszabályát a belügyminiszter nem hagyta jóvá (lásd a 36. sz. jegyzőkönyv 41. napirendi pontját) és a liga helyiségeit karhatalom igénybevételével el akarták rekvirálni. Ezt az egyesülési jog súlyos megsértésének minősítette. Dalnoki Miklós Béla jogosnak találta a felszólalást és a maga részéről egyetértett azzal, hogy az egyesülési jog kérdését napirendre tűzzék. A szavazásnál azonban - tekintettel arra, hogy egyszer már jóváhagyták a rendeletekről szóló előterjesztést - kisebbségben maradt ez az álláspont. (INN 72-74. p.) 4 Nincs tudomásunk arról, hogy ez megtörtént volna. 5 Feltehetőleg ez esetben is az „E" sorozatú kincstári jegykölcsönről volt valójában szó. Lásd az 51. sz. jegyzőkönyv 5. napirendi pontját és 5 l/a. sz. mellékletét. 202