Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 48. 1945. augusztus 31 147

48. 1945. augusztus 31. vita keletkezett az üzlethelyiségüket elhagyni kényszerült bérlők, valamint a rendszerint hatósági intézkedés alapján behelyezett új bérlők vagy ezek utódai között. A vitás bérleti viszony elbírálásához rendszerint különféle magánjogi igények is kapcsolódnak, amelyek csak polgári per útján lennének érvényesíthetők. Méltánytalan azonban, hogy amíg a régi bérlő helyiségéhez közigazgatási eljárás útján az esetek legnagyobb részében azonnal hozzájut, addig a jelenlegi bérlő, aki esetleg jóhiszeműen szerezte meg az üzlethelyiség bérletét, a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyakkal vagy áru- és anyagkészlettel együtt, sőt gyakran számottevő hasznos és szükséges beruházásokat is eszközölt, magánjogi igényét csak hosszas bírói eljárás útján érvényesítheti. Ilyen körülmények között a visszabocsátás kérdésében a méltányosság szempontjai szerint határozni közigazgatási úton igen nehéz, sőt a közigazgatási eljárás megnyugtató eredményre nem is vezethet. Az előadottakra figyelemmel az ilyen kérdések elbírálására az üzlethelyiség fekvésének helye szerint illetékes járásbíróság mellett alakítandó döntőbizottság létesítését tartom szükségesnek. A döntőbizottság elnöke a járásbíróság elnöke, illetőleg az általa kijelölt ítélőbíró, másik két tagját pedig a felek jelölik ki a kereskedők, illetőleg iparosok köréből. A döntőbizottság mind az üzlethelyiségek, berendezési (felszerelési) tárgyak, áru- és anyagkészletek visszabocsátása, mind az ezzel kapcsolatos magánjogi igények tárgyában egyidejűleg határoz. A rendelettervezetet az igazságügyminiszter, valamint az érdekelt tárcák képviselőivel előzetesen letárgyaltam. Gépelt, aláírás és keltezés nélküli tisztázat stencil eljárással készített másolata. A jegyzőkönyv mellett megtalálható a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium 22 967/1945.1/2. sz., augusztus 11-én kelt levele és előterjesztése, valamint a rendelet tervezete; ezt vették le az augusztus 22-én tartott minisztertanácsi ülés napirendjéről. (Lásd a 46. sz. jegyzőkönyv 40. napirendi pontját.) Megtalálható a jegyzőkönyv mellett továbbá a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium 8821/Eln.l945. sz., augusztus 27-én kelt újabb levele és az ekkor megküldött rendelettervezetnek - az igazságügyminiszter észrevételeit figyelembe vevő - új szövege. Ez utóbbi levelében jelezte, hogy az előterjesztés szövege nem változott, ezt tehát nem küldte meg mégegyszer. A Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium előterjesztéseit összefogó borítóra a Miniszterelnökségen e kérdéssel kapcsolatban a következő megjegyzést vezették: „A 14. § nem halasztó hatályú perorvoslata törlendő, ellenben tárgyalja a tábla soronkívül az ilyen ügyeket. Egyéb részekhez a többi miniszter kell, hogy hozzászóljon. Veszélyes a rendelet, különböző megítélésekre adhat alkalmat. Indokolatlan az 1938-tól számítandó határidő, mert a rosszhiszeműség 1944. III. 19-én kezdődik. Erre kellene korlátozni a kezdőpontot." A rendelettervezet augusztus 11-én és az augusztus 27-én megküldött szövege között több eltérés mutatkozik. Az eltérések főleg az egyes kérdések részletesebb szabályozását célozták. Két kérdésben módosult érdemlegesen a szöveg. Egyrészt abban, hogy míg a korábbi változat csak az üzlethelyiségek és berendezési (felszerelési) tárgyai vonatkozásában intézkedett, a későbbi változat ezen túl az áru- és anyagkészlet visszaadását is részletesen szabályozta, és ennek megfelelően - egyebek mellett - egy új 6. §-sal bővült. Másrészt egy új 21. §sal is kiegészült, amely kimondta, hogy a rendelet nem vonatkozik az eredeti engedélyes italmérési jogának feléledéséből kifolyólag felmerülő követelésekre. Az utóbbi kérdésekről lásd a 42. sz. jegyzőkönyv 30. napirendi pontját. A tervezet ismételten vitatott 14. §-ának szövege változatlan formában került be a kiadott rendeletbe - annak 15. §-aként. Ennek (1) bekezdése szerint: „A döntőbizottság határozata ellen, értékre tekintet nélkül, nem halasztó hatályú fellebezésnek van helye ahhoz az ítélőtáblához, amelynek kerületéhez az a járásbíróság tartozik, amely mellett a döntőbizottság megalakult." 172