Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 48. 1945. augusztus 31 147

48. 194S. augusztus 31. zetének l-l kiküldöttje, a járási gazdasági felügyelő és a hitelszervezetnek a kiküldöttje. Szőlő- és gyümölcstermelési hitelek tárgyalásakor a bizottság kiegészülne a szőlészeti és borászati, illetőleg a kertészeti felügyelővel, valamint a hegyközség kiküldöttjével. A bizottság feladata volna annak gondos ellenőrzése, hogy a hiteligénylő valóban rászorul-e a hitelre, továbbá annak megállapítása, hogy a rendelkezésre bocsátandó hitellel a kívánt célt elérni képes-e. Az utóbbi szempont érvényre juttatása céljából hitelnyújtás csakis aban az esetben javasolható, ha az igénylő igazolja, hogy a vetőmagokat a kölcsönből tényleg meg is tudja vásárolni, a bérszántást el tudja végeztetni stb. A bizottság által javaslatba hozott hiteligények egyébként a hitelszervezet (pénzintézetek és hitelszövetkezetek) útján váltóhitel formájában kerülnének kielégítésre. A hitelintézetek a szóban lévő gazdaváltókat a Pénzintézeti Központ közbenjöttével a Magyar Nemzeti Bankhoz nyújthatnák be leszámításra. A hitelek teljes összege valorizáció alá esnék. Az átértékelés szempontjából irányadó volna a búzának budapesti (hivatalos beszolgáltatási) ára. Ha azonban a létfenntartási index alacsonyabb átértékelési kulcsot jelentene, ez az alacsonyabb kulcs volna az átértékelés alapja. Egyébként az átértékelés mértéke szempontjából a fenti alapon a földmívelésügyi miniszter úr által velem egyetértésben megállapított indexszám volna irányadó. Az átértékelési többlet a kölcsönök visszafizetésekor a kincstár javára a Pénzintézeti Központhoz volna a hitelező pénzintézet által befizetendő. A kölcsönök kamatozása a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítási kamatát 5 %-kal meghaladó évi kamat (ezidőszerínt tehát évi 8 %) volna. Ebből 3 % esnék a leszámítási kamatra, 1 % a Pénzintézeti Központ és 4 % a hitelező pénzintézet javára. A fentebb előadottak szerint a hitelben elsősorban a most földhözjuttatottak részesítendők. Ezek között nagy számmal vannak olyan törpebirtokosok, akiknek a kiosztott földön kívül semmi vagyonuk nincs. Figyelembe véve emellett a földre vonatkozó tulajdonjognak telekkönyvi rendezetlenségét is, tartani lehet attól, hogy a hitelező pénzintézetek ezeknél a gazdáknál esetleg nem találják meg a hitelezéshez szükséges magángazdasági előfeltételeket. Nehogy azonban emiatt éppen ez a legjobban rászoruló gazdaréteg elessék a nélkülözhetetlenül szükséges termelési hitel megszerzésének lehetőségeitől, kívánatosnak látszik az, hogy a kincstár a most fóldhözjuttatott törpebirtokosok (5 kat. holdon aluli birtokosok) részére a fenti alapelvek szerint a hitelszervezet által nyújtandó termelési hitelek legfelsőbb együttes összegének 25 %[-a] erejéig hiányszavatosságot vállaljon. A kincstári hiányszavatosság összegét az egyes adósok által időközben teljesített visszafizetések nem csökkenthetnék. A hiányszavatosságból eredő kincstári kötelezettség annyiban válnék esedékessé, amennyiben a hiteligények elbírálására hivatott bizottság valamelyik szavatolt követelés behajthatatlanságát - a hitelező pénzintézet előterjesztése alapján - megállapítja. A pénzintézetek esetleges további veszteségeiknek biztosítására a fentiekben ismertetett hitelakció keretében nyújtandó valamennyi kölcsön folyósítása alkalmával 2 %ot levonásba hoznának s ezekből a levont összegekből veszteségi tartalékot létesítenének. A kincstári hiányszavatosság veszteség esetében elsősorban 20 % erejéig vétetnék igénybe. Ha a veszteség nem haladná meg a 20 %-ot, a kölcsönök folyósítása alkalmával veszteségi tartalék céljaira levont 2 % a pénzintézetek tulajdonába kerülne. Ha vi170