Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 47. 1945. augusztus 29 137

47, 194S. augusztus 29. választott tisztviselői, a polgármester, alpolgármester, ügyosztályvezető tanácsnokok, tiszti főügyész, árvaszéki elnök, a tiszti főorvos, a fővárosi statisztikai hivatal vezetője, azonban csupán felszólalási és tanácskozási joggal."

30 [Erdei] Belügyminiszter felolvassa a 4. § szövegét. [Ries] Igazságügy miniszter, [Nagy Ferenc] újjáépítési miniszter hozzászólása után a minisztertanács a 4. §. első bekezdését elfogadta azzal a módosítással, hogy a 4. sorban szereplő „a szóban lévő község területén lakik" kitétel kimaradása mellett elölkezdődőleg a szövegrész így hangzik „és ugyanott a VI. 1. óta lakik". Kiegészíti ezt a bekezdést azzal a szövegrésszel „ez utóbbi alól a belügyminiszter előterjesztésére a minisztertanács felmentést adhat." A második bekezdés második sorában „azt" kifejezés után „is" szó bevétetett.

31 [Erdei] Belügyminiszter felolvassa az 5. §-t. [Vörös] A honvédelmi miniszter hozzászólása után a minisztertanács a 7. pontot azzal a változtatással fogadta el, hogy az első sorban „és 6. §-aiban" rész kimarad és helyébe „§-ába" szó kerül. Kiegészül továbbá az utolsó sor ezzel a szövegrésszel „vagy az igazoló eljárás során feltétel nélkül igazolták." A 8. pont pedig miután a Vitézi Szék az 529/1945. ME számú rendelettel feloszlatott szervek közé fel van véve, kimarad.

32 [Erdei] Belügyminiszter felolvassa a 6. §-t.

33 Minisztertanács az eredeti szöveggel elfogadja. [Erdei] Belügyminiszter felolvassa a 7. § szövegét.

34 Minisztertanács az eredeti szöveggel elfogadja. 30 A 3. § (1) bekezdése arról intézkedett, hogy Budapest közönsége közvetlenül 240 törvényhatósági bizottsági tagot választ, akik az alakuló közgyűlésen további 10 tagot választanak az ország fővárosának párton kívüli szellemi és közéleti vezetői közül; továbbá kimondta, hogy a választott tagokon kívül tagjai a törvényhatósági bizottságnak a fentiekben felsorolt tisztségviselők. A tervezetben szerepelt az is, hogy Budapest egyes kerületeiben hány képviselőtestületi tagot lehet választani, de ezt áthúzták, azzal a megjegyzéssel, hogy „Egy lajstrom". A 3. § (2)-(5) bekezdésében azt határozták meg, hogy a különböző nagyságú városokban, illetve községekben hány képviselőtestületi tagot lehet választani. 31 A 4. § (1) bekezdése a választói jogosultságot körvonalazta. A (2) bekezdés azt határozta meg, hogy ki tekintendő magyar állampolgárnak a választójogosultság szempontjából. 32 Az 5. § a választójogból történt kizárás indokait ismertette. Ezen belül a (7) bekezdés felsorolta azokat a jobboldali szervezeteket, amelyekben való tisztségviselői részvétel kizáró oknak minősült, kivéve azt az esetet, ha „az igazolási eljárás során feltétel nélkül igazolták, vagy ha tisztségéről 1941. június hó 22. előtt lemondott és azt követően antifasiszta magatartást tanúsított." Az 529/1945. ME sz. rendelettel (MK 1945. március 17.) feloszlatott szervezetekben tisztséget viselt személyeket eleve kizárták a választójogból. Olyan 8. pont nem maradt a rendelet végleges szövegében, amely az Országos Vitézi Széket érintette. 33 A 6. § azt határozta meg, hogy ki lehet törvényhatósági bizottsági, illetőleg képviselőtestületi tag. 34 A 7. § a választási összeíró és szavazatszedő bizottság megalakításáról szólt. 145